Harminccal kevesebb állatfaj él a Himalájában, mint eddig hitték

Úgy tűnik, a korábbi kutatók egyes fajokat duplán írtak le.

Páll-Gergely Barna, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének zoológusa egy nemzetközi együttműködés keretében Indában gyűjtött csigafajokat vizsgált – olvasható a HUN-REN ATK oldalán. Eredményeikről a European Journal of Taxonomy folyóiratban számoltak be.
A csapat indiai tagja, Neelavar Ananthram Aravind az északkelet-indiai Mizoram állambeli Kék-hegy (Póngpui) területén gyűjtött be számos, az Alycaeinae alcsaládba tartozó szárazföldi csigát. A cél ezen egyedek faji besorolása volt.
A csigák 13 fajhoz tartoztak, pontos azonosításukhoz viszont össze kellett őket hasonlítani a Himalája térségéből korábban (jellemzően a 19. század végén) leírt fajok típuspéldányaival. Ezeket a legnagyobb számban a londoni Természettudományi Múzeumban őrzik.
A londoni típuspéldányok és a frissen begyűjtött indiai csigák összehasonlítása alapján kiderült, hogy a 13 fajból hét korábban ismeretlen volt. Fontos eredmény továbbá, hogy a Himalája térségében egy bő évszázada leírt fajok közül 30 valójában más fajok szinonimjai,
magyarán bizonyos okokból kétszer lettek leírva és elnevezve.
Jelen esetben a háttérben az állhatott, hogy a különböző hegyvonulatokról származó egyedeket nem hasonlították egymással össze, hanem automatikusan új fajként írták le aprólékos összevetés nélkül.
Az Alycaeinae alcsalád legtöbb faját a híres brit geológus és malakológus (puhatestűeket kutató szakember), Henry H. Godwin-Austen fedezte fel és írta le a 19. század végén és a 20. század elején. A Himalájában található egyik leghíresebb hegycsúcsot, a K2-t, azaz a Godwin Austent róla nevezték el, hiszen ő volt az első, aki megmérte a magasságát.
A jelen monográfiában jelzett 30 szinonim közül 25 a kutató nevéhez fűződik. A szakértők szerint ez nem azt jelenti, hogy a neves elődök, például Henry Godwin-Austen nem értett volna a szakmájához, vagy nem végzett volna jó munkát, egyszerűen csak a kor színvonala más standardokat követelt meg, mint ma. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy olyan állatcsoportokban, amelyekben a fajokat régen írták le, és nem történt áttekintő munka, csak minden részletre kiterjedő monografikus munka írása közben lehet eldönteni, hogy valami új faj, vagy nem.

































































































































































































