A nagy karácsonyi kérdés: igazi vagy műfenyő?

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szakembere válaszol az ünnepek közeledtével sokakat foglalkoztató kérdéssel: vajon élő vagy műfenyőt érdemes választani. A válasz nem olyan egyszerű, mint a többség gondolná.

Manapság sokan vélik úgy, hogy a műfenyő környezetkímélőbb, hiszen akár évekig is eláll, míg a valódi fákat évente kivágják. Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy a karácsonyfák nem erdőirtásból származnak.

Fontos tisztázni, hogy a karácsonyra szánt fenyőfákat erre a célra kialakított ültetvényeken nevelik, tehát nem az őshonos erdőktől veszik el a területet, mint azt néhányan gondolják

– emelte ki Aszalós Réka, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa. Mint hozzátette: az ilyen fenyőültetvények élőhelyet is biztosítanak többféle állatcsoportnak, bár jelentőségük ilyen tekintetben elmarad az őshonos idős erdőkétől.

Ebben a tekintetben a karácsonyfa termesztése nem lóg ki a többi intenzív szántóföldi vagy erdőültetvény jellegű gazdálkodásból, nincs jelentős különbség az ültetvényeken nevelt fenyőfák és más haszonnövények között.

„A műanyagfenyő a legkevésbé ajánlott megoldás karácsonyra. Bármennyire praktikusnak tűnik, kifejezetten káros a környezetre” – mondta a kutató. A műfenyők nagyrészt polivinil-kloridból (PVC) készülnek, ez pedig nem lebomló műanyag, mikroműanyagaikkal pedig a műfenyők folyamatosan szennyezik a környezetet. Sőt, szállításuk is terhet rak a bolygóra, hiszen a gyárakból gyakran több ezer kilométert utaznak a boltokba.

Mi a legjobb választás?

Aszalós Réka szerint klíma- és természetvédelmi szempontból a legjobb választás az alternatív karácsonyfa, amelyet akár gallyakból vagy deszkákból is össze lehet állítani. Az interneten ma már számos ötlet fellelhető, persze kulturális okokból érthető, ha valaki maradna a fenyőnél.

„A legfontosabb szempont, mondhatni ökölszabály, hogy ha valaki élő fenyőfát vásárol, ne túl nagyméretű és mindenképpen Magyarországon termesztett fenyőt válasszon, hiszen a külföldről – például Hollandiából – érkező fák eleve nagyobb környezeti terhelést jelentenek” – nyilatkozta. A méretnek azért van külön jelentősége, mert a kisebb fák esetében kisebb a termesztéshez és szállításhoz köthető környezeti terhelés.

Szempont továbbá az ünnep utáni hasznosítás, a kommunális hulladékgyűjtés pedig mindenképp kerülendő. „Lehetőség szerint feldarabolva kerüljön komposztba, vagy mulcsként, talajtakaróként hasznosítsák. Ha erre házilag nincs lehetőség, akkor érdemes olyan helyre elvinni, ahol komposztálják” – emelte ki.

A szakértő szerint elvben sok tényező szól a földlabdás fenyőfa mellett, de a gyakorlat azt mutatja, hogy ezek a növények gyakran elpusztulnak. A lucfenyő sem viseli jól a mostani hazai klímát, az úgynevezett normann fenyő pedig még rosszabbul bírja.

Végezetül a termelői oldalt is érdemes figyelembe venni: fenyőfaültetvényeket éveken át gondozzák, és a fák eladásából származó bevétel családok megélhetését jelenti. A termelőknek gazdasági érdekük a fák pótlása, a növények pedig fejlődésük során ökoszisztéma szolgáltatást nyújtanak, megkötik a szén-dioxidot, szálló port, tisztítják a levegőt, megtartják a vizet, élőhelyet biztosítanak, és helyi szinten a klímát is szabályozzák.