Már 7 millió éve megjelenhetett a két lábon járás evolúciónkban

Egy friss tanulmány alapján beazonosíthatták az első olyan homininát, amely képes volt két lábon járni – számol be az IFLScience. A faj majomszerű, 7 millió éves fosszíliát két évtizeddel ezelőtt fedezték fel a Szahara régiójában, Csád északi részén.

A Sahelanthropus tchadensis körül feltárása óta heves viták folynak, egyes szakértők szerint a csimpánzok vagy a gorillák őse, míg mások szerint az embereket magába foglaló homininák rokona lehetett. A szakértők most fejlett 3D-s képalkotás és egyéb modern technikák segítségével elemezték újra a példány csontjait, majd összehasonlították azok formáját és szerkezetét élő és fosszilis fajok maradványaival.

A kutatás során kiviláglott egy jellegzetes combcsontrész, itt rögzült a csípő-combcsonti szalag. Ez az emberi test legerősebb ínszalagja, amely a csípő stabilitását biztosítja és segíti a járást.

Jelenléte miatt a kutatók úgy vélik, hogy a faj képes volt két lábon járni. „A Sahelanthropus tchadensis lényegében két lábon járó majom volt, amelynek agya akkora volt, mint egy csimpánzé, és valószínűleg ideje jelentős részét a fák között töltötte, táplálékot és biztonságot keresve” – mondta Scott Williams, a New York-i Egyetem antropológusa és a csapat tagja. „Megjelenése dacára a Sahelanthropus alkalmazkodott a két lábon járáshoz és a földön való mozgáshoz” – tette hozzá.

Nem ez az első tanulmány, amely szerint a faj járhatott, igaz, más publikációk éppen a négy lábon mozgást erősítik meg. A friss eredmények alapján a Sahelanthropus lábai viszonylag rövidek voltak, inkább a csimpánzokéra emlékeztettek, arányaik viszont a homininákéra hasonlított. Döntő fontosságú, hogy erős farizmokkal rendelkezett, hasonlóan más korai homininákhoz.

A csapat összességében úgy véli, hogy a faj az egyik legkorábbi hominina lehetett, amely alkalmazkodott a két lábon haladáshoz. Ez kulcsszerepet játszhatott az emberi nem későbbi fejlődésében.