Megtalálhatták az emberi evolúció egyik hiányzó láncszemét

Egy új tanulmány alapján egy marokkói barlangban feltárt 773 ezer éves fosszíliák átírhatják az emberiség eredetföldrajzát – számol be a Live Science. A szakértők szerint a maradványok a modern ember leszármazási vonalának kezdetét egyértelműen Északnyugat-Afrikába helyezik.

Jean-Jacques Hublin, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa és kollégái úgy gondolják, hogy a csontok a modern ember, a neandervölgyi ember és a gyenyiszovai ember utolsó közös ősétől származnak. A csapat a Casablancában található Thomas Quarry I lelőhely Grotte à Hominidés nevű barlangjában előkerült kövületeket vizsgálta, a leletegyüttes három részleges alsó állkapocsból, több csigolyából és számos fogból áll. A maradványok a Homo erectus bizonyos jellemzőit hordozzák magukon, de sajátos vonásokkal is bírnak.

A helyszínen kőeszközöket is találtak, valamint egy hiéna lábcsontja is előkerült. A kutatók az üledékminták mágneses tulajdonságai alapján a maradványokat a Brunhes-Matuyama paleomágneses határra, azaz mintegy 773 ezer évvel ezelőttre datálták.

Az afrikai homininák leletanyaga 1 millió évtől kezdődően egészen 600 ezer évvel ezelőttig igen hiányos, a felfedezés ezért önmagában jelentős. Hublin szerint ebben az időszakban élt a modern, a neandervölgyi és a gyenyiszovai emberek utolsó közös őse. A csapat úgy véli, hogy a Thomas Quarry-i kövületek az eddigi legjobb jelöltek a mi és rokonfajaink közös gyökerére.

Fontos darabot találtak az evolúciós kirakósban

Míg az emberi evolúció történetének korai fejezetei Kelet- és Dél-Afrikában játszódtak le, evolúciónk utolsó millió éve bonyolultabbá vált, mivel őseink hajlamosak voltak vándorolni Afrikában és Eurázsiában. A Homo erectus például nagyjából 2 millió évvel ezelőtt fejlődött ki Afrikában, ezután egyes csoportjai kelet felé terjedtek, és egészen Óceániáig eljutottak. Más ágak viszont nagyjából helyben maradtak, esetleg Európába költöztek.

Az újonnan elemzett marokkói fosszíliák nagyjából ugyanabból az időszakból származnak, mint a Homo antecessor, a neandervölgyiek feltételezett közvetlen őse. További érdekesség, hogy bizonyos közös vonásokon is osztoznak, ami a Gibraltári-szoroson átívelő időszakos kapcsolatokat tükrözheti. „Ez alátámasztja a Homo sapiens afrikai eredetét, és cáfolja az eurázsiai eredetű forgatókönyveket” – mondta Hublin.

A kutató úgy látja, további vizsgálatokra lenne szükség Észak-Afrika rendkívül gazdag fosszilis leletanyaga kapcsán, ez ugyanis bővíthetné az emberi eredetről szóló ismereteket. A vonatkozó tudás nagyrészt kelet- és dél-afrikai adatokon alapulnak.

Hublin kiemelte: bár nem állíthatjuk, hogy a Homo sapienshez vezető leszármazási vonal kizárólag Észak-Afrikában alakult ki, az új marokkói kövületek erősen arra utalnak, hogy a korszakban éltek itt olyan populációk, amelyek közel álltak a modern emberekhez, a neandervölgyiekhez és a gyenyiszovaikhoz vezető leszármazási vonalak közös elágazásához.

John Hawks, a Wisconsin-Madison Egyetem antropológusa – aki nem vett részt a kutatásban – egyetért a következtetésekkel. „Az új tanulmányból egyértelműen kiderül, hogy ezek a fosszíliák bizonyos szempontból nem illeszkednek könnyen a Homo erectus variációjába” – mondta, hozzátéve: a helyi populáció valószínűleg valóban közel állt a közös őshöz. Az, hogy miként kellene megnevezni az érintett fajt, egyelőre nem tisztázott.