Homo erectus: beszélhetett-e már ősi felmenőnk?

Egy új tanulmány alapján elődünk, a mintegy 2 millió éve megjelent Homo erectus már rendelkezett a beszédhez és a nyelvhez szükséges eszközökkel – számol be az IFLScience. Mint ismeretes, a nyelv hatalmas előnyt jelentett evolúciónk során, a komplex kommunikáció nagyban segítette a Homo nem felemelkedését. Ennek ellenére nem tisztázott, hogy a szimbolikus verbális információátadás egyedülálló képessége mikor jelent meg eleinknél.

Lan Jao, a Kínai Csilijang Egyetem munkatársa és kollégái most úgy vélik, különböző anatómiai, genetikai és régészeti bizonyítékokat találtak. Az egyik érv, hogy a Homo erectus agya látványosan megnőtt őseihez viszonyítva, a fejlődés pedig kulcsfontosságú régiókat érintett. Ezek az agyterületek ráadásul morfológiai szempontból hasonlítottak a modern ember azonos régióihoz.

További bizonyítéknak tekintik, hogy egyes példányok gerincvelője szintén a mienkre hasonlított, ami támogathatta a nyelvi kommunikációt. Emellett a belső fülszerkezetet elemezve azt is megállapították, hogy a faj füle ideális lehetett a beszéd érzékeléséhez.

Beszélhetett már a Homo erectus?

Fontos kiemelni: a csapat nem állítja, hogy a Homo erectus hozzánk hasonlóan beszélt. Ehelyett „csak” annyit feltételeznek, a faj kognitív képességei elég jók lehettek a nyelv használatához. Érdemes arra is kitérni, hogy sok kutató az anatómiai vonásokat nem tekinti a beszédkészség megbízható előjeleinek.

Jaóék szerint több, az agyhoz, a kognitív képességekhez és a nyelvhez kapcsolódó meghatározó mutáció egészen a Homo erectusig vezethető vissza. Az FOXP2 jelű génről például úgy gondolják, hogy kapcsolódik a hangos kommunikáció megjelenéséhez, de szerepet játszik a két lábon való járásban is. Mivel a Homo erectus két lábon mozgott, a csapat feltételezése szerint bírt a nyelvfejlődéshez szükséges genetikai tervrajzzal.

A régészeti bizonyítékok közé tartozik, hogy a faj az úgynevezett acheuli kultúrát képviselte, szemben az archaikusabb olduvai iparral. A fejlettebb kőeszközök előállításához szükséges technikák megértésének, elsajátításának és átadásának képessége valószínűleg absztrakt gondolkodást és szimbolikus kommunikációt igényelt.

A következtetéseket sok szakértő spekulatívnak, feltételesnek ítélheti majd, és maga Jao is elismerte, hogy a nyelv eredetére vonatkozó kutatások következtető jellege miatt a bizonyosság az esetükben sem 100 százalékos. A Homo erectus lehetséges beszédkészsége régóta vitatott téma, jelenleg nincs konszenzus arra vonatkozóan, hogy melyik ősünknél jelenhetett meg a nyelv.