Törpenövésű volt az őskori tinédzser

Úgy tűnik, a lányt anyjával vagy testvérével együtt temették el, a közösség pedig befogadta a párost.

Egy új tanulmány alapján ritka genetikai rendellenességgel élt az a kőkori ember, akinek 12 ezer éves maradványait egy olaszországi barlangban tárták fel – számol be a Live Science. Az érintettnek szokatlanul rövid karjai és lábai voltak.
Csontjainak DNS-elemzéséből kiderült, hogy a tizenéves lánynál a törpeség egy ritka formája alakult ki. A kutatók szerint ez a legkorábbi DNS alapú diagnózis egy anatómiailag modern ember genetikai betegségére vonatkozóan.
Adrian Daly, a belgiumi Liège-i Egyetemi Kórház endokrinológus orvosa és a csapat tagja szerint orvostudományi áttörésről van szó. A génben történt bázisváltozás biztos igazolása rekordnak számít.
A Romito 2 jelölésű tinédzsert és további nyolc őskori személy maradványát 1963-ban tárták fel az azonos nevű barlangban. A lánynál Maroteaux-típusú akromoszomális diszpláziát (AMDM) mutattak ki, ez az állapot rövid végtagokat eredményez.
Az AMDM-et az NPR2 gén mindkét kromoszómáján bekövetkező mutációk idézik elő, ez a gén kulcsszerepet játszik a csontok növekedésében. Rendellenessége miatt Romito 2 valószínűleg nehezen tudott megküzdeni a nagy távolságokkal és a kemény tereppel, a könyök és a kezek mozgáskorlátozottsága pedig befolyásolhatta mindennapi életét.
Az anyját is mellé temethették
Romito 2 körülbelül 110 centiméter magas volt. A korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy férfi lehetett, a bal belső fülből vett mintával végzett DNS-vizsgálat alapján viszont valójában női nemű volt. Egy Romito 1 becenevű felnőttel ölelkezve temették el, az új adatok alapján ő szintén nő volt, emellett pedig Romito 2 elsőfokú rokona volt, vagyis anya-lánya, esetleg testvéri kapcsolat lehetett közöttük.
Érdekes módon Romito 1 a maga 145 centiméterével szintén alacsonyabb volt a korabeli átlagnál. Az elemzés szerint ő is hordozott egy abnormális NPR2 génmásolatot, ami némiképp korlátozta növekedését.
Az, hogy a két személy miként halt meg, továbbra sem tisztázott, trauma jeleit mindenesetre nem hordozzák. Táplálkozásuk mindenesetre hasonló volt a többi helyi elhunytéhoz, ami azt jelenti, hogy közösségük maximálisan befogadta őket.









































































































































































































