Új leletek írják át az ősi ázsiaiakról alkotott képet

Egy új tanulmány alapján olyan lelőhelyet tártak fel Kína középső részén, amely átírja a korai kelet-ázsiai emberek kapcsolatos elképzeléseket – olvasható a Phys.org-on. A Kínai Tudományos Akadémia által vezetett nemzetközi csapat Csigouban végzett ásatásokat, ahol 160–72 ezer éves, a korszakhoz képest igen fejlett kőeszközöket fedeztek fel.

Az elemzések kimutatták, hogy a régió egykori homininái a véltnél sokkal találékonyabbak és alkalmazkodóbbak voltak. A korabeli térségben élt a feltételezett, vitatott besorolású Homo longi és a Homo juluensis, valamint valószínűleg a Homo sapiens.

„A kutatók évtizedek óta azzal érvelnek, hogy míg az afrikai és nyugat-európai homininák jelentős technológiai fejlődést mutattak, a kelet-ázsiaiak egyszerűbb és konzervatívabb kőeszköz-hagyományokra támaszkodtak” – mondta az expedíció vezetője, Dr. Sicsia Jang, a Gerinces Paleontológiai és Paleoantropológiai Intézet (IVPP) munkatársa. Michael Petraglia, a Griffith Egyetem szakembere és a csapat tagja hozzátette: a leletek megkérdőjelezik azt a narratívát, hogy a mai Kína ősi emberei „konzervatívak” voltak.

Bizonyos eszközök igen jelentősek

A szerzámok között nyeles kőeszközök is akadnak, ezekben kőelemeket kombináltak nyéllel vagy szárral, ami komplex tervezést és tárgyismeretet jelez. Úgy tűnik, a terület lakói igen rugalmasak és leleményesek voltak, a korai kelet-ázsiai populációk kognitív és technikai képességei pedig hasonlóak voltak az afrikai és európai társaikéhoz.

Ez hozzájárult ahhoz, hogy a helyi emberek képesek voltak alkalmazkodni a változó körülményekhez. A lelőhely mintegy 90 ezer éven át volt használatban.