A világ első pandémiájának nyomaira bukkantak

Egy új tanulmány alapján olyan tömegsírra bukkantak, amelyik a világ legkorábbi dokumentált pandémiájához kötődik – számol be a The Guardian. A 6. és 8. század között pestisjárványok sorozata csapott le a Bizánci Birodalomra, ezek közül a leghírhedtebb a 6. század közepén tomboló iusztinianoszi pestis.

A szakemberek a mai Jordánia területén található, kiváló állapotban fennmaradt Dzserasban feltárt holtesteket vizsgálták. A csapat DNS-mintákat vett a fogakból, az adatokból pedig kiderült, hogy nem hagyományos, fokozatosan növekvő temetőről van szó, a holttesteket ehelyett egyszerre temették el.

Dzseras az 541 és 750 közötti járványsorozat egyik epicentruma volt. Rays Jiang, a Dél-Floridai Egyetem munkatársa és kollégái arra fókuszáltak, hogy az érintett elhunytak kik voltak, és hogyan éltek.

„A világjárványok nem csupán biológiai események, hanem társadalmi események is. A holttestekről származó biológiai bizonyítékok és a régészeti környezet összekapcsolásával láthatjuk, hogy a betegség hogyan hatott a valódi emberekre társadalmi és környezeti kontextusukban” – mondta a kutató.

Így zajlott egy pandémia 1500 éve

Az áldozatok igen változatos demográfiai összetételt mutattak. Jiang szerint ez azt sejteti, hogy az egyébként mobilis népesség a betegség miatt egy helyen ragadt, hasonlóan, mint amit a Covid-világjárvány idején elrendelt lezárások idején tapasztalni lehetett.

Az elhunytakat a dzserasi hippodromban temették el, a szakértők több mint 200 embert azonosítottak. A tömegsírban férfiak, nők, idősek és fiatalok egyaránt nyugodtak.

Jiang kiemelte: egyes kutatók még ma is tagadják a pestis okozta pandémiát arra alapozva, hogy a népesség nem zuhant úgy össze, mint a fekete halál idején, és a gazdasági adatok sem mutatnak nagyobb járvány irányába. Valójában azonban leírták már a kórokozót, a Yersinia pestist korabeli lelőhelyeken, ráadásul korabeli tömegsír és áldozatok is ismertek.