Furcsa hibridizációt figyeltek meg a fukusimai vaddisznóknál

A fukusimai atombalesetet követően a vaddisznók új területeket hódíthattak meg, miközben rengeteg házi sertés szökött el.

Egy új tanulmány alapján a fukusimai atombaleset nyomán szokatlan hibridizációs esemény zajlott le a helyi vaddisznók és elszökött házi sertések között – számol be az IFLScience. Alig néhány év alatt a két állat genetikája szorosan összefonódott, ami váratlan módon megzavarta a tipikus evolúciós folyamataikat.
A Fukusima Daiicsi atomerőműben 2011 márciusában, egy földrengést, illetve szökőárat követően történt katasztrófa minden idők egyik legsúlyosabb atombalesete volt. Az esemény miatt a létesítmény körül nagy területet kellett elhagyni, ami lehetőséget teremtett a sertések szökésére, valamint a vaddisznók térhódítására, a területet mára nagyrészt visszahódította a természet.
Így zajlott a disznók közötti hibridizáció
A két vonal közeli rokonsága miatt nem meglepő a keveredés, amelyből utódok is születettek. A hibrid populáció gyors növekedést mutatott, különleges lehetőséget teremtve a kutatóknak a hibridizáció vizsgálatára.
Kaneko Singó, a Fukusimai Egyetem munkatársa és kollégái 191 vaddisznó és 10 házi sertés mitokondriális DNS-ét elemezték, a mintákat 2015 és 2018 között gyűjtötték be a régióban. A mitokondriális DNS az anyán keresztül öröklődik, ezért lehetővé teszi a kereszteződés anyai ági visszakövetését.
A házi sertések gyors ütemű, egész éven át tartó szaporodási ciklussal rendelkeznek, ellentétben a vaddisznókkal, amelyek általában csak egyszer szaporodnak egy évben. Érdekes módon ez a gyors szaporodási képesség megmaradt, miután a sertések elszöktek a vadonba, és anyai vonalon öröklődött a hibridekre. Sok olyan egyed, amelynek sertés és vaddisznó ősei is voltak, már több mint öt generációval távolodott el az eredeti keresztezéstől, ami azt jelzi, hogy lenyűgöző ütemben szaporodtak, hogy új generációkat hozzanak létre.
Kivételes esemény zajlott Fukusimánál
A házi sertések génjei gyorsan felhígultak. A szokatlanul gyors szaporodás ugyan eleinte kedvezett a hibrideknek, ám végül a visszaszorulásukhoz vezetett. „Bár korábban azt feltételezték, hogy a visszavadult sertések és a vaddisznók közötti hibridizáció hozzájárulhat a populáció növekedéséhez, ez a tanulmány a fukusimai nukleáris balesetet követő nagyszabású hibridizációs esemény elemzésén keresztül bizonyítja, hogy a házi sertések gyors szaporodási ciklusa az anyai ágon öröklődik” – mondta Kaneko.
Fontos hozzátenni: a körülmények kivételesek voltak abból a szempontból, hogy a sertésgén beáramlása egy hatalmas, ám egyszeri esemény eredménye volt. Más területeken inkább a folyamatos, de kisszámú szökések formálják a hibridizációt. Ennek ellenére az adatok értékesek lehetnek, többek között az inváziós fajok hatásainak megértésében.







































































































































































































