Ősi koponyák írhatják át az ember történetét

Egy új tanulmányban azt a három koponyát elemzik, amelyet 1989 és 2022 között tártak fel a kínai Hupej tartományban fekvő Jün-hsziennél – számol be az Archaeology News. A leletek régóta vita tárgyát képezik, korábbi vizsgálatok korukat 1 és 1,1 millió év közé tették, a friss adatok viszont 1,77 millió évre utalnak. Amennyiben a datálás helyes, úgy a Homo erectus kelet-ázsiai jelenléte 600 ezer évvel kitolódik.

A kutatók korábban a koponyák közelében talált állati fosszíliákra, az elektronspin-rezonanciára, valamint az uránsorozat-kormeghatározásra támaszkodtak datálásukkor. Christopher J. Bae, a Mānói Hawaii Egyetem munkatársa és kollégái eltérő megközelítést alkalmaztak.

A csapat a koponyákkal azonos üledékrétegekből származó kvarcszemcséket elemzett. Amikor a kvarc a felszín közelében van, a kozmikus sugárzás ritka izotópokat (alumínium-26 és a berillium-10) hoz létre, a betemetődés viszont megakadályozza ezek további keletkezését, és izotópbomlás kezdődik. Az arányokból így becslést lehet adni arra, hogy az üledék mikor került föld alá.

Leletek írhatják át az evolúciót

Bae szerint nem számítottak ennyire korai időpontra. Amennyiben a becslés pontos, úgy a Homo erectus 2 millió évvel ezelőtti, afrikai megjelenése után nem sokkal el is jutott Kína középső részére.

A Jün-hsziennél előkerült kövületek időben meglehetősen közel állnak a georgiai (korábbi nevén Grúzia) Dmaniszinál talált 1,78-1,85 millió éves fosszíliákhoz. Utóbbiakat gyakran a legkorábbi Afrikán kívüli hominidáknak tekintik.

Kínában más lelőhelyeken előkerültek 2,1-2,43 millió éves kőeszközök. Ezek, illetve a további ázsiai, Homo erectushoz köthető maradványok azt jelezhetik, hogy az Afrikán kívüli terjedés a vártnál korábban megkezdődött.