Barlangi oroszlánok éltek Japánban a jégkorszak végén

Ázsia keleti felén a jégkorszak késői időszakában a tigrisek és a barlangi oroszlánok jelentették a csúcsragadozókat. Míg a régió déli területeit a tigris, északi részeit a barlangi oroszlán foglalta el, a területeik határa az aktuális klímával változott. A sokfelé megtalált csontok alapján Japánról úgy gondolták, afféle menedékül szolgált a tigrisek számára a jégkorszak leghidegebb periódusaiban.

Ezt a szakemberek arra alapozták, amit a csontmaradványok alaktani bélyegei alapján gondoltak, mivel a legtöbb lelet olyan körülmények közt maradt fenn, amelyek a DNS elbomlását eredményezték. Egy kínai vezetésű nemzetközi kutatócsoport azonban a kinyerhető DNS-töredékek, valamint fehérjeadatok elemzésével arra jutott, a tigrisek voltaképp barlangi oroszlánok voltak. A kutatásról a PNAS folyóiratban számoltak be.

A barlangi oroszlán (Panthera spelaea) és a tigris (Panthera tigris) vetélytársak voltak. Az oroszlánok valamikor egymillió éve terjesztették ki afrikai birodalmukat észak felé, és a közel-keleti területektől az orosz távol-keleti területekig végig volt egy afféle átmeneti zóna a két állatfaj között.

E sáv legkeletibb végét a japán szigetvilág jelentette, ahol számos, tigrisnek tartott nagymacska csontmaradványa is előkerült. Több élőhely-modellezés arra utalt, hogy a szigetek kiváló lehetőséget biztosíthattak a tigrisek számára a jégkorszak zordabb szakaszaiban.

A kutatók most 26, tigrisnek vélt maradványt vizsgáltak meg, és öt esetben sikerült szinte teljes mitokondriális (anyai ágon öröklődő) DNS-t, egy esetben részleges sejtmagi DNS-t is kivonniuk. Ezek rokonságot illetően mind a modern oroszlántól, mind a tigristől távol estek, viszont egyeztek a barlangi oroszlánnal. Ezeken túl egyik maradványból a fehérjéket is elemezni tudták, amiben sikerült egy, szintén az oroszlánokra jellemző aminosavat azonosítani.

Mindegyik vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy az eddig tigrisnek hitt állatok egyértelműen barlangi oroszlánok voltak.

Ezzel Japán lett a barlangi oroszlán elterjedésének legkeletibb pontja is. A maradványok korát is pontosították a kutatók, a vizsgált egyedek 29-36 ezer évvel ezelőtt élhettek. A genetikai adatokból azt is ki lehetett olvasni, hogy a japán barlangi oroszlánok kb. 37-72 ezer évvel ezelőtt váltak külön Észak-Eurázsia barlangi oroszlánjaitól.

Ez korban egybeesik azzal az időszakkal, amikor a jégtakaróba zárt vízmennyiség miatt a tengerszint a mainál mintegy 100-120 méterrel alacsonyabb volt. Így az állatok száraz lábbal átkelhettek az időszakosan fennálló földhidakon a kontinensről Japán szigeteire. Ugyanekkor számos más faj is átjutott, így hiúzok, bölények, mamutok, vagy épp rénszarvasok.

Ahogy ma is, a jégkorszakban is kedvező volt a japán szigetvilág déli területe a tigris számára – ha volt is a múltban ott tigris, akkor az bizonyára versengett a jégkori barlangi oroszlánnal. A most kapott eredmények szerint azonban nem volt tigris, így vetélytársakkal se találkoztak a Japánba átköltöző barlangi oroszlánok.

Úgy tűnik, a hideg periódusok idején nem a tigrisek kerestek menedéket a szigeteken, hanem az északabbról (a Szahalin-sziget irányából) érkező oroszlánok. A barlangi oroszlán általában a nyíltabb tájak ragadozójaként volt ismert, azonban a leletek alapján Japán erdősebb területeit is elérték a jégkorszak végén.

A szigetek azonban mégis csak menedékként szolgálhattak. A genetikai adatok alapján az itteni barlangi oroszlánok egy olyan ágat képviseltek, amelyek a kontinensről már eltűntek, ott már kihaltak. A japánba jutó oroszlánok azonban még 10-20 ezer éven át fennmaradhattak, egészen a kb. 21 ezer évvel ezelőtti kipusztulásukig.

Ekkor nemcsak a barlangi oroszlán, hanem a bölény, a mamut, az ázsiai óriásszarvas, vagy épp a jégkori elefántfélék is kipusztultak, a 18-23 ezer évvel ezelőtti időszakban. Az nem világos, hogy ebben volt-e szerepe az embernek, vagy pusztán a klíma és az elszigetelődés elegendő volt. Mivel a klíma szélsőségei és az ember megjelenése nagyjából ugyanarra a korra esett, különösen nehéz volna helyes következtetéseket levonni.