Nyom nélkül tűnt el az Afrikát elhagyó ősi embercsoport
A csoport nagyjából 100 ezer évvel ezelőtt már Afrikán kívül járt, ám nem sokkal később el is veszett.
Egy új tanulmányban a szakértők azokat a korai embercsoportokat elemzik, amelyek ugyan kiléptek Afrikából, de nem hagytak hátra tartós genetikai örökséget – számol be az IFLScience. Mai ismereteink alapján az Afrikán kívül élő emberek mind egy olyan csoport leszármazottjai, amely 50-70 ezer éve terjedt el a kontinensről kiindulva, csakhogy régészeti bizonyítékok alapján tudjuk, hogy korábban mások is megpróbálkoztak a kivándorlással.
Jeffrey Rose, az Algarvei Egyetem munkatársa és kollégái négy, az ománi Dhofarban található lelőhelyet vizsgáltak, megállapítva, hogy az Arab-félsziget ezen része 95-109 ezer évvel ezelőtt a Homo sapiens otthona volt. A csoport a núbiai Levallois-kultúrához kapcsolódó eszközöket hagyott hátra.
Az Afrikát Arábiával összekötő tengerszoros, a Báb el-Mandeb nagyjából 115 ezer évvel ezelőtt, a korabeli tengerszint-csökkenés következtében jelentősen lerövidült, ez pedig lehetőséget teremtett az egyszerűbb átkelésre. Amikor a korai emberek megérkeztek a földnyelv túlsó oldalára, nedves, füves tájra bukkant – ezt a kutatók többek között a régió cseppköveinek növekedéséből, valamint egy egykori tó maradványaiból határozták meg.
Az éghajlati átalakulás okozhatta vesztüket
Nagyjából 93 ezer évvel ezelőtt azonban a kapcsolódó kőszerszámok hirtelen eltűntek, majd később a mudayyani ipar eszközei jelentek meg. Az első emberek eltűnése egybeesett a régió drasztikus kiszáradásával.
A szakértők szerint eredményeik azt mutatják, hogy az Afrikán kívüli korai terjeszkedés erősen éghajlatfüggő és törékeny volt, fajunk megtelepedését pedig ismételt kudarcok előzték meg. Érdekes módon a Földközi-tenger keleti részén talált Levallois-leletek közel egyidősek az omániakkal, ez pedig azt jelzi, hogy nagyjából egy időben rokoncsoportok kelhettek útra. A másik csoport kissé északabbra, a Közel-Keletre tartott, majd szintén eltűnt.
Összefüggés lehet a Parkinson-kór és a zajszennyezés között
Újabb vizsgálat igazolja, hogy a közúti zaj negatívan hathat egészségünkre.
Egyszerű étkezési szokás védheti az időskori agyat
Egy új elemzés megerősíti: nem mindegy, hogy mikor eszünk.
A Naprendszer legpokolibb holdjába kukkantott be a NASA űrszondája
A Jupiter Io nevű holdjára egészen szélsőséges vulkanizmus jellemző.
85 millió éves kígyó kövületére bukkantak
A lelet egyik különlegessége, hogy három dimenzióban, rendkívül jó állapotban konzerválódott.
Baktériumoktól hemzseghetnek konyhai szivacsaink
A konyhai szivacsnak nem kell büdösnek vagy láthatóan elhasználtnak lennie ahhoz, hogy kórokozók tanyázzanak benne.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
