Ősföldrajzi ellentmondást segít megoldani az iharkúti dinó-krokodil

A késő kréta időszakban Európa nagyon más volt, mint amilyennek ma ismerjük. Egybefüggő szárazulat helyett sekély tengerben elhelyezkedő, nagy kiterjedésű szigetvilág uralta térségünket. Az egyes területek a tengerszint és a tektonika változásai miatt hol összekapcsolódtak, hol különváltak. Ezen apróbb részleteknél azonban lényegesebb kapcsolatokra is gondolni kell, ha meg akarjuk érteni a helyszín és a korszak élővilágát.

Vajon meddig és hogyan tarthatott fenn kapcsolatot régiónk területe a feldarabolódott Pangea egyes maradványaival? Vajon az északi Laurázsia, vagy a délre lévő Gondwana hatott hosszabb ideig Európa élővilágára? Az európai ősmaradványok között akadtak laurázsiai rokonsághoz fűződőek, és olyanok is, amelyeket korábban gondwanai rokonságúnak értelmeztek. Magyar kutatók új felfedezése segít megérteni, hol is lehetett az igazság ebben az ellentmondásos viszonyrendszerben.

Az iharkúti lelőhelyet nem kell bemutatni az őslénytan iránt érdeklődőknek, a kiváló szakemberek tudásának és szorgalmának köszönhetően sorra ontja magából a nagy jelentőségű ősmaradványokat. Alig néhány hete számoltak be a kutatók a dinoszauruszok evolúcióját árnyaló felfedezésről, máris itt az újabb nagy fontosságú kutatási eredmény. Ezúttal egy több szempontból jelentős szárazföldi krokodil, a Doratodon carcharidens koponyamaradványai mesélnek a földrajzi kapcsolatokról. Szegszárdi Máté, Ősi Attila és Rabi Márton jegyzik a Scientific Reports folyóiratban publikált tanulmányt, amelyben a krokodil új lelete alapján az evolúciós kapcsolatait tárták fel.

Eurogondwana – volt, nincs

A korábban előkerült, rendkívül töredékes Doratodon-maradványok, valamint több más, hasonlóan hiányos állatkövület azt sugallta, hogy Európa és a déli, gondwanai területek között tartós kapcsolat állhatott fenn. A kis termetű, szárazföldi életmódú krokodilból mindössze fogak és apró állkapocsdarabok voltak ismertek, és ezek alapján a kutatók egy része afrikai, valamint dél-amerikai rokonságot feltételezett.

A Doratodon és több más őslény lelete így azt a képet erősítette, hogy a kontinensek közötti összeköttetés akár a kréta időszakig is fennmaradhatott. E feltételezett kapcsolatra utalva a térséget külön névvel is illették: Eurogondwana.

Az elfogadott lemeztektonikai modellek szerint Európa, a Pangea szuperkontinens feldarabolódásakor az északi tömbbel együtt, vagyis az Észak-Amerikát és Ázsiát is magában foglaló Laurázsia részeként vált el. Erre még mintegy 190–160 millió éve, a jura időszakban került sor.

A dinoszauruszok és más gerincesek elterjedésén alapuló, úgynevezett Eurogondwana-elmélet ugyanakkor azt feltételezte, hogy Európának még körülbelül 130 millió évvel ezelőtt is szorosabb kapcsolata volt a déli kontinensekkel, mint Laurázsiával. Ezt az átjárást az elmélet szerint egy sekély, könnyen bejárható szárazulatsor, az Apulia-mikrolemez biztosíthatta. Ha valakinek ismerős a név, nem véletlen: ez a lemez ma is nyomul észak felé az Adria térségéből, és ennek következtében hazánk évente nagyjából egy közepes szupermarket alapterületével zsugorodik.

A magyar kutatók az új iharkúti lelet részletes elemzése, valamint más fosszíliák átvizsgálása alapján most erősen megkérdőjelezték az Eurogondwana-elméletet.

Minden korábbinál teljesebb maradványok

Az iharkúti lelőhelyen előkerült Doratodon-koponyamaradvány az eddigi legteljesebb, így jóval pontosabban lehet belőle következtetéseket is levonni. A krokodilok számos, rokoni kapcsolatokat jellemző sajátossága igazán csak a koponya hátrébb elhelyezkedő csontjaiban ismerhető fel, az állkapocs vagy a fogak önmagukban kevésbé árulkodók. Az iharkúti lelet pont ettől értékes!

Még 2018-ban, először a koponya darabjára bukkantak rá, majd 2024-ben – ugyanott – a felső állkapocs és benne a jellegzetes fogak is előkerültek. A vizsgálatok meglepő módon azt mutatták, hogy e darabok tökéletesen illeszkedtek egymáshoz, és így minden bizonnyal egyazon állat maradványai voltak. Ezek alapján már maga az állat is kezdett kirajzolódni a kutatók előtt.

A Doratodon egy viszonylag szerény termetű szárazföldi krokodil volt, mintegy másfél méteresre nőhetett meg, a koponya és a fogak arányai alapján. A lándzsahegy-szerű, recés élű fogairól kapta egyébként a nevét: a Doratodon nemzetségnév jelentése lándzsafogú, a fajt jelölő carcharidens pedig cápafogút jelent. Ebben, és a fej alakjában is a ragadozó dinoszauruszokra emlékeztetett, a lelőhelyről előkerült végtagcsontok alapján pedig valószínűleg hosszú lábakon járt.

„Ezek a bélyegek együttesen egy különös, kimondottan fürge és veszélyes szárazföldi ragadozóra utalnak, amit a kréta időszak bakonyi betyárjaként képzelhetünk el” – mondta el Rabi Márton.

Első gondolatként valóban az merülhet fel a szakemberekben, hogy mennyire emlékeztet néhány afrikai és dél-amerikai kihalt krokodilra. Azonban a friss, részletes anatómiai elemzés és a Doratodon rokoni szálainak feltárása egészen mást mutatott.

Összhangba kerültek az adatok

A faj egyáltalában nem állt közvetlen rokoni kapcsolatban a gondwanai fajokkal, hanem egy észak-amerikai és ázsiai területekről ismert, ősi, klasszikus krokodil küllemű csoport képviselője volt. Az, hogy mégis a másik régió fajaira hasonlítottak a fogai, a kimondottan erőteljes hatású konvergens evolúciónak köszönhető. Ez azt jelenti, hogy a különböző állatok amiatt váltak egymáshoz hasonlatossá, mert nagyon hasonló körülmények közt éltek, és igencsak hasonló életmódot folytattak, ezek pedig hasonlóképpen befolyásolták az evolúciójukat. Ez olyasmi, mint az emberi kultúrákban például a csónakok áramvonalas alakja, legyen szó inuitokról vagy például a polinézekről. Ezekben az esetekben nincs szükség a szoros rokoni kapcsolatra a hasonlósághoz, egyszerűen az a forma alakul ki, ami észszerű és optimális egy adott feladatra.

Ez a felfedezés aztán arra ösztökélte a kutatókat, hogy más kihalt európai állatcsoportok, köztük más krokodilok, dinoszauruszok, teknősök, kétéltűek és halak körében is vizsgálatokat végezzenek: vajon a gondwanainak tartott kapcsolatok az esetükben is téves rokoni besorolásból eredhettek? Fontos adalék, hogy e csoportok képviselői gyakran szintén csak igen töredékes és gyér ősmaradványokból ismertek. Ezért számos európai ősállat rokoni szálait újravizsgálva arra jutottak, hogy kétséges lehet az ebből következtetett gondwanai rokoni viszony is.

Sem ezek az állatok, sem a Doratodon nem Afrikából érkező új bevándorlók voltak. A Doratodonnal ellentétben azonban számos fajról kiderült, hogy ősi, egykor igen széles körben elterjedt csoportok kontinensekkel együtt elsodródott leszármazottai lehettek. Mindezek arra utalnak, hogy Laurázsia és Gondwana elkülönülése igen fontos szerepet játszott a krokodilok, és más csoportok evolúciójában. A vizsgálatok ahelyett, hogy a hosszasan fennálló Eurogondwana elképzelését támasztanák alá, a földrészek korábbi és teljes elszakadását valószínűsítik. Ezzel pedig végre sikerült összhangba hozni az őslénytani adatokat Európa ősföldrajzával, az itt élt állatok evolúciós történetével és a geológiai modellekkel is. „Garázdálkodó krokodilunk biztos nem gondolta volna, hogy egyszer majd segít megfejteni Európa ősi térképét” – tette hozzá a kutató.