Ősi barlangi jégben találtak rezisztens baktériumokat

A baktériumok elleni védekezés rendkívül ősi, sok százmillió éve már lehettek olyan természetes molekulák, amelyeket ma antibiotikumnak hívunk. Természetesen egy efféle „biológiai fegyvert” a baktériumok nem hagyhatnak evolúciós válaszlépés nélkül, így kialakították a saját védekezési rendszerüket, az antibiotikum-rezisztenciát. A természetben mindmáig számtalan rezisztens baktériumváltozat található. Természetes folyamatról van tehát szó, amelynek a terjedését azonban az emberi gyógyszerhasználat elősegíti.

A rezisztencia egészségügyi szempontból rendkívül fontos kérdés, ezért különösen fontos megérteni a kialakulását, evolúcióját. Egy román kutatócsoport nemrégiben az Erdélyi-szigethegység egy barlangjának jégrétegéből gyűjtött, 5000 éves baktériumot vizsgált e szempontból. A Frontiers in Microbiology folyóiratban közzé tett eredményeik fontos lépést jelenthetnek a rezisztencia elleni küzdelemben.

Az Aranyosfői-jégbarlang (román nevén Peștera Scărișoara) egy hegyi környezetben kialakult, mélybe nyúló barlang, amelynek egy része turistalátványosság, ám egy látogatók elől elzárt része a tudományos vizsgálatok célját szolgálja. Itt több mint tízezer évre nyúlik vissza a jég kora, ez pedig igen fontos adatokat rejt, többek közt éghajlati eseményekről is.

A vizsgált baktériumokat 5000 éve képződött jégrétegből emelték ki a kutatók. A Psychrobacter SC65A.3 baktériumtörzs ősi kora ellenére számos modern antibiotikummal szemben rezisztens, és mintegy száz olyan génnel rendelkezik, ami a rezisztenciához köthető.

Azonban talán ennél is sokkal fontosabb, hogy kiderült: képes fékezni számos olyan „szuperbaktérium” növekedését, amelyek egyébként maguk antibiotikum-rezisztensek. A kutatók szerint a barlangi baktérium enzimei olyan aktivitást mutatnak, ami további biotechnológiai lehetőségeket kínál.

A kutatók egy 25 méteres, 13 ezer évet átfogó jégfuratot emeltek ki, majd sterilen, fagyott állapotban szállították el a laborba, ahol tüzetesen megvizsgálták a jég tartalmát. Ekkor bukkantak a szóban forgó, hideghez alkalmazkodott baktériumra is. A baktériumot 28 antibiotikumra tesztelték, és tíz, gyakran alkalmazott esetében találták azokra ellenállónak.

A genetikai vizsgálata során azonosítottak 11 olyan gént, ami számos gomba, baktérium és vírus szaporodását gátolhatja. Ezen kívül valószínűleg még további, egyelőre ismeretlen lehetőségek is rejtőznek a baktérium genetikai összetételében.

A kutatás legfontosabb következtetése az, hogy a jégrétegekben képesek hosszú időn át fennmaradni olyan baktériumok, amelyek természetes módon ellenállnak számos, ma a gyógyászatban gyakran használt antibiotikumnak. A jég olvadásával ezek a mikrobák „kiszabadulva” hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a jelenkorinál is jobban elszaporodjanak a rezisztens kórokozók. Ez is egy ok arra, hogy próbáljuk jobban megóvni bolygónk törékeny klímaegyensúlyát.