Okosgatyával mérnék fel a szellentés titkait

Viccesnek tűnő kutatásról adott hírt a Marylandi Egyetem nemrégiben: olyan okos alsóneműt terveztek, amellyel a flatulencia mérhetővé válik. A kutatócsoport önkénteseket toboroz, akik az okosgatya hétköznapi viselésével a tudományos kísérletben vesznek részt.

Az alsóneműbe épített mérőeszköz egyrészt számlálja a kiengedett „galambokat”, másrészt pedig méri a gáz hidrogéntartalmát. Ez utóbbival a bélmikrobiom anyagcsere-működésére lehet következtetni. A kutatásról a Biosensors and Bioelectronics: X folyóiratban számoltak be.

Ha valakinek emésztési problémái vannak, és ez túlzott gázosodással is jár, azt igen nehéz orvosilag megvizsgálni, megítélni. Michael Levitt gasztroenterológus 2000-ben ezt írta: „A jelenlegi tesztekkel gyakorlatilag lehetetlen feladat az orvos számára, hogy objektíven dokumentálja a túlzott gázképződést.”

Ezt a problémát célozták meg fejlesztésükkel a marylandi kutatók most. Az okosgatya egy apró méretű viselhető berendezés, amelyet bármilyen alsóneműre fel lehet applikálni, és elektrokémiai érzékelői segítségével a nap minden órájában dokumentálja a szellentéseket.

Az önbevalláson alapuló orvosi szakirodalmi adatok szerint az egészséges felnőttek napi átlag 14 alkalommal eresztik el a galambot, az új eszközzel végzett vizsgálatok azonban átlagosan napi 32 alfarszellőről adtak tanúbizonyságot. Az egyéni különbségek azonban óriásiak: a két extrém véglet 12 óra alatt mért 4 és 59 szellentés volt.

A legtöbb embernél a bélgáz legnagyobb részben hidrogént, szén-dioxidot és nitrogént tartalmaz, egyes személyek metánt is termelnek. A hidrogén a bélben élő mikrobák anyagcsereterméke, így ennek mérése a mikrobák aktivitásáról árulkodik, kiderül, hogy mikor és milyen mértékben dolgoznak a mikrobáink az élelem lebontásán. A kutatók szerint olyasminek kell ezt az eszközt elképzelni, mint egy folyamatos vércukormonitort, azonban ez esetben a gázt méri megszakítás nélkül.

A kutatók önkéntesekkel (38 fő) ellenőrizték az eszköz működését, az alanyoknak meghatározott étrendet kellett követniük a néhány napos tesztidőszakban. Az okosgatya 94,7 százalékos pontossággal mutatta ki az inulin nevű probiotikum fogyasztása utáni hidrogénképződést. (Ez az élelmi rost számunkra emészthetetlen, kizárólag a mikrobáink számára jelent táplálékot, így jól mérhető a segítségével a vastagbélben élő mikrobák aktivitása.)

Bár nagyon sokat tudunk már arról, miféle mikrobák élnek az emésztőrendszerünkben, arról gyérek az ismereteink, hogy ezek voltaképp mit is csinálnak egy adott pillanatban

Számos élettani folyamatot jellemző anyaghoz, mint például a vércukor vagy a koleszterin vannak egészséges, normál értékeink – azonban ebből hiányzik a bélgáz. Anélkül, hogy tisztában volnánk az egészséges mértékű flatulencia-képződéssel, nem tudjuk azt se megállapítani, ha valakinél túlzó e folyamat.

Emiatt készült az okosgatya, és az a tervezett nagyszabású felmérés amelyben igyekeznek majd meghatározni a „normál” értéket, valamint az alanyok étrendjét és mikrobiomját is megvizsgálják. A tesztekre USA állampolgárok jelentkezhetnek.