Emberek millióit mentette meg a tudtán kívül Henrietta Lacks

A Novartis svájci gyógyszergyártó peren kívüli egyezséget kötött Henrietta Lacks örököseivel – számol be az IFLScience. A leszármazottak szerint a vállalat tisztességtelenül profitált az 1951-ben tudta és beleegyezése nélkül eltávolított, ma is világszerte használt sejtvonalából, amely közvetett módon emberek millióit mentette meg.

A tudta nélkül forradalmasította a tudományt

Lacks Loretta Pleasant néven született 1920. augusztus 1-jén, később felvette a Henrietta becenevet, valamint férje vezetéknevét. A nőre 1951-ben figyeltek fel a szakértők, amikor betegsége kezelése érdekében ellátogatott a Johns Hopkins Kórházba – az egyetlen klinikát a közelében, amely akkoriban fogadott afroamerikai pácienseket.

Lacks egy fájdalmas csomóra, valamint hüvelyi vérzésre panaszkodott, a biopszia aztán méhnyakrákot mutatott ki nála. A vizsgálatot végző nőgyógyász, Dr. Howard Jones korábban nem látott hasonló daganatot, ezért a kezelés előtt a tumor sejtjeit kutatási célokra eltávolították – a korabeli eljáráshoz illeszkedve a beteg tudta és engedélye nélkül.

Nyolc nappal később, egy kontrollvizsgálat során Dr. George Otto Gey további mintákat gyűjtött be, ezekből később HeLa néven egy halhatatlan sejtvonal jött létre. Míg a többi mintából származó sejtek gyakorlatilag mind elpusztultak a gazdaszervezeten kívül, ezek nagyon gyors ütemben tovább szaporodtak.

Lacks augusztusban ismét felvételt kért a kórházba, majd október 4-én, 31 évesen meghalt, sejtjei viszont forradalmasították az orvostudományt és a biológiai kutatásokat.

Évekkel később értesítették a családot

A laboratóriumi munkához tenyésztett sejtek többsége néhány napon belül elpusztul, ami megnehezíti ugyanazon minta többszöri tesztelését. A HeLa-vonal ezzel szemben rendkívül ellenálló, sőt porszemcséken és a dolgozók kezén keresztül a sejtek más tenyészeteket is meg tudtak fertőzni.

A szakértők évekkel később úgy döntöttek, a különleges tulajdonság megismerése érdekében a rokonokat is be kell vonni a vizsgálatba. A család természetesen továbbra sem nem tudott a sejtek tudományos felhasználásáról.

Az özveggyel, David „Day” Lacksszel való első egyeztetés nem alakult jól: a férfi először úgy értette, hogy felesége még él egy laboratóriumban, ahol 25 éve vizsgálják, most pedig a gyermekei esetében végeznének rákszűrést. A szakértők végül felvilágosították a családot.

Évtizedekkel a halála után rendeznék a helyzetet

Adódott a pénz kérdése is: a HeLa-sejtvonal értéke gyakorlatilag felbecsülhetetlenek, a sejtek kulcsszerepet játszottak a HIV, az ebola és a tuberkulózis működésének megértésében, és még a korai űrutazások során is eljuttatták őket a világűrbe. 1954-ben Jonas Salk szintén HeLa-sejteket használt a polio elleni vakcina kifejlesztéséhez. 2011-re a becslések alapján már több mint 50 millió tonna HeLa-sejtet állítottak elő mintegy 60 ezer tudományos projekt részeként – a névadó beleegyezése nélkül.

A Lacks család végül megpróbált kártérítést szerezni, három évvel ezelőtt pedig sikerült egyezségre jutni a Thermo Fisher Scientific céggel. Most egy másik vállalat, a Novartis is megállapodott – ez az eljárás 2024-ben vette kezdetét.

Henrietta Lacks tudta nélkül számtalan életet mentett meg, valamint rengeteg tudományos áttöréshez járult hozzá. Tiszteletére hozták létre a Henrietta Lacks Alapítványt, amely támogatást nyújt azoknak az embereknek és családjaiknak, akik tudtukon kívül részt vettek orvosi kutatásokban.