Modern nő, neandervölgyi férfi: így kereszteződhettek az ősi vonalak

Ma már széles körben ismert tény, hogy a modern emberek és a neandervölgyiek az évezredek során keveredtek egymással, ennek genetikai bizonyítékai máig felfedezhetők egyes populációkban. Egy új tanulmány segíthet jobban megérteni ezt a kapcsolatot – számol be a Live Science.

A kutatók arra jutottak, hogy a két vonal első találkozásánál főként neandervölgyi férfiak és a modern nők szaporodhattak. A felfedezés segít megmagyarázni, hogy fajuk miért bír viszonylag alacsony szintű neandervölgyi génekkel, és hogy ezek a gének miért találhatók meg ma egyes populációkban, másokban pedig nem.

Az első modern emberi és neandervölgyi genomok több mint 20 évvel ezelőtti megszekvenálása óta sok szakértő foglalkozott azzal, hogy miért ritkák a neandervölgyi gének a modern ember genomjának bizonyos szakaszaiban. A két vonal nagyjából 600 ezer évvel ezelőtt vált szét, majd miután a modern emberek megérkeztek Eurázsiába, ismét találkoztak egyes csoportjaik.

Napjainkban a nem afrikai eredetű népesség átlagosan 2 százaléknyi neandervölgyi DNS-t hordoz, de az érték egyes afrikai csoportoknál is eléri az 1,5 százalékot. A neandervölgyiaktól örökölt gének azonban gének csak apró foltokban találhatók meg az X-kromoszómában, miközben más kromoszómákban nagyobb számban jelennek meg. Az X-kromoszóma esetében egyes régiókban egyáltalán nincs neandervölgyi örökség.

Ez lehetett a leggyakoribb felállás

Alexander Platt, a Pennsylvaniai Egyetem munkatársa szerint a kutatók évekig azt feltételezték, hogy ezek a régiók azért léteznek, mert bizonyos neandervölgyi gének biológiailag „toxikusak”. A feltételezés az volt, hogy ezek a gének egészségi problémákat okoztak, és a természetes szelekció kiirtotta őket.

A friss tanulmány alapján azonban a legvalószínűbb magyarázat valójában a párválasztási preferenciában keresendő. A kutatók 73 nő genomját elemezték három olyan modern afrikai populációból, amelynek nincs neandervölgyi őse, majd az adatokat összevetették néhány neandervölgyi genomjával.

Mint kiderült, kihalt rokonaink X-kromoszómái jelentősebb modern emberi örökségről árulkodnak, mint a többi neandervölgyi kromoszóma. Ez azt jelenti, hogy a neandervölgyi gének hiánya a modern emberi X-kromoszómában nem az összeférhetetlenség eredménye.

A szakértők arra jutottak, hogy az eredmények párválasztási preferenciákról árulkodnak. Mivel a nők két X-kromoszómát, a férfiak pedig egyet hordoznak, a női Homo sapiens és a férfi neandervölgyi emberek közötti preferencia hatására elviekben kevesebb neandervölgyi X-kromoszóma került be az emberi génállományba. Ez magyarázatot adhat a leírt mintázatra.

Sok még a megválaszolatlan kérdés

A lehetséges előnyben részesítés okai és iránya továbbra is kérdéses. „Fogalmam sincs, kinek a preferenciája fejeződik ki itt” – nyilatkozta Platt.

Fontos hozzátenni, hogy a neandervölgyi Y-kromoszómával kapcsolatos korábbi vizsgálatok szintén mutattak modern férfiak és női neandervölgyiek közötti keveredést. Az új tanulmány alapján ugyanakkor a másik felállás gyakoribb volt – de persze a bonyolultabb, akár az előítéleteket és migrációt is magába foglaló evolúciós forgatókönyv sem kizárható.

A csapat következő céljai között szerepel annak vizsgálata, hogy miként fejlődtek a neandervölgyiek társadalmi struktúrái és nemi szerepei. A neandervölgyi és a modern emberi társadalmak felépítésével kapcsolatos kérdések megválaszolása fontos lenne a múltbeli párválasztás teljesebb megértése szempontjából, mivel korábbi elemzések szerint a párválasztás részben tanult.