Meglepően kis összegből számolhatnánk fel az extrém szegénységet

Hivatalosan azt tekintik extrém szegénységnek, ha valaki – mindegy, a világon merre lakik – napi 2,15 dollárnál (ez most kb. 700 forint) kevesebből kell megéljen. Az összeg fejenként értendő, jelenleg nagyjából 700 millió ember kénytelen ennyire kevésből fenntartani magát. Paul Niehaus közgazdász néhány éve arra jutott, hogy a legjobban azzal lehet segíteni rajtuk, ha közvetlenül a hiányzó összeggel támogatja az ember a rászorulót. Ezért 2009-ben létrehozott egy nonprofit szervezetet, amelyen keresztül afrikai családokat támogathat bárki, közvetlen anyagi segítséget nyújtva.

A szervezet, amelynek alapelve, hogy az emberekre bízza, mire költik a pénzt, eddig 2 millió afrikainak tudott összesen egymilliárd dollárt utalni az adományok révén, az életkörülményeik javítására. A fenti videóban egyetlen falu átalakulásáról van szó, ahol a lakosságot felkarolta az alapítvány. Ruhára, egészségügyre, iskolába járásra, saját munkalehetőség kialakítására, mezőgazdálkodásra és hasonlókra költötték a pénzt.

Nem segélyszervezeteknek kell dönteni az emberek feje felett, hanem hagyni, hogy mindenki maga döntsön – Niehaus hisz benne, hogy ezt a fajta hozzáállást globálisan is alkalmazni lehetne.

De vajon mennyiben kerülne elérni globálisan azt, hogy senki se éljen napi 2,15 dollárnál kisebb összegből? Persze rendkívül bonyolult távolról megállapítani, ki mekkora jövedelemből él. Niehaus segítőtársakat keresett, a Stanford Egyetem kutatói közt, akik szaktudásukkal ezt a problémát próbálták megoldani. Munkájuk eredménye az a tanulmány amelyben matematikai, statisztikai és számítástechnikai módszerekkel sikerült kiszámolni.

23 olyan ország háztartási adataiból indultak ki, amelyekben a világ leginkább szegényeinek fele él. Az itteni anyagi helyzetre vonatkozó információkból lehetett pontos következtetéseket levonni, s kiszámítani a szükséges összeget, amivel a legszegényebbeket kiemelhetnék a mélyszegénységből. Az egyéni összegek esetében olyasmit is figyelembe kell venni, hogy ki mennyire szegény – például akinek bádogtetős a háza, az kicsit kevesebbet kap, mint akinek zsúptetővel (pl. nád, pálmalevél, ilyesmi) fedett a háza.

A számításaik szerint a világon az extrém szegények arányát 1 százalék alá szorítani elég volna a világ össz GDP-jének 0,3 százaléka. Összegszerűen ez évi 318 milliárd dollárt – ennek az összegnek a hétszeresét költjük alkoholos italokra.

Ha személyre bontva vagyunk kíváncsiak, ez mennyi adományt jelent, akkor egy 45 ezer dolláros éves jövedelmű átlagos amerikai esetében csupán évi 135 dollár. A magyar átlagkeresetekkel számolva ez kb. évi 15 ezer forintot jelentene.