A hőmérséklet hat a születendő fiúk és lányok arányára

Számos hüllőről, így tengeri teknősökről, vagy épp gyíkokról, aligátorokról tudjuk, hogy a tojások keltetése során fennálló hőmérséklet befolyásolja a nemek arányát. Az embernél globális átlagban 100 megszületett lányra 105 fiú jut, ez az arány 30-40 éves kor körül kiegyenlítődik, majd 40 felett lassanként a nők kerülnek többségbe.

Tudjuk azt is, hogy extrém stresszhelyzetekben, pl. háború, éhínség egy kicsivel kevesebb (105 helyett 102-103) fiú születik, mivel az anya egészségi állapota és az extrém stresszhatások miatt, a terhesség során kissé több fiú magzat hal meg. Sajnos azt is tudjuk, hogy egyes országokban a szelektív abortuszok miatt aránytalanul több kisfiú láthatja meg a napvilágot, mint kislány. No de mi a helyzet a hőmérséklettel az ember esetében? A klímaváltozás időszakában fontos erre is kitérni.

Az Oxfordi Egyetem vezette nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálta meg, hogy a hőség milyen hatással van a megszületett gyerekek nemére. Ehhez Indiában és 33 afrikai, szubszaharai országban több mint 5 millió kisgyerek születésének adatait, körülményeit elemezték. A pontos egészségügyi adatokon túl az adott területek részletes hőmérsékleti adatait is megvizsgálták.

Az eredmények szerint mindkét régióban csökkent a megszülető kisfiúk aránya, ha 20 Celsius-fok feletti volt a napi maximum-hőmérséklet – az okok emögött azonban eltérőek.

A két régió hőmérsékletében sok a hasonlóság, például a terhesség idejének harmadában biztosan magasabbra kúszik a higanyszál 30 Celsius-foknál. A szubszaharai Afrika területén, ha ez a terhesség első harmadára esik, akkor összefügg azzal, hogy kevesebb kisfiú születik.

Itt egyenes kapcsolatot találtak azzal, hogy a kismamákat érő hőstressz hatására több magzat hal meg a születése előtt. Fokozottabb volt a kapcsolat, ha a kismama vidéki volt, ha iskolázatlan, és azoknál, akiknek már több gyereke is született korábban.

Indiában viszont régóta a fiúk születése preferált, ezért itt jelentős arányban szakíttatják meg a terhességet, ha kislány a magzat. Itt a terhesség második harmadában jelentkezik a torzulás, kevesebb fiú születik, ha ebben az időszakban magasabb a hőmérséklet.

Itt meghatározó tényező még az is, ha az anyuka idősebb, itt is számít, ha már több gyereke született, az is, ha valakinek korábban nem született még fia, és India valamely északi államában él.

Ez arra utal, hogy a hőség miatt kevesebben jutnak hozzá a nemek szerinti, kislányokat sújtó szelektív abortuszhoz.

A kutatók szerint mindezen hatások megértése fontos abból a szempontból, hogy teljes képet kapjunk arról, miként érinti a társadalmakat a felmelegedés. Azt is megmutatták az eredmények, hogy sok más helyzethez hasonlóan itt is sérülékenyebbek a szegényebb, vidéki nők és családok.

A klímaváltozás az egészségügyben is növeli az aránytalanságokat, sajnos. Az extrém hőség nemcsak gazdasági és környezeti kihívást jelent, hanem még a demográfiai adatokra is hatása van.