Pelyhes kisdinó maradványaira bukkantak
A példány nagyjából akkora lehetett, mint egy mai pulyka.
Egy friss tanulmány alapján egy korábban ismeretlen dinoszauruszfajhoz tartozik a részleges koponya, amelyet Dél-Koreában fedeztek fel – számol be az IFLScience. Az állat egy koreai mesefigurára, a dinoszaurusz Dooly-ra emlékeztette a kutatókat, így a Doolysaurus nevet kapta.
Dr. Jongyun Jung, a Texasi Egyetem munkatársa az Aphae-sziget Ilszeongszan-formációjánál végzett feltárásokat kollégáival. Először néhány lábcsont és csigolya került elő, ám kásőbb a koponyatöredékeket és más maradványokat is felfedeztek.
A becslések alapján a példány nagyjából akkora lehetett, mint egy pulyka, a combcsontján található növekedési jelek pedig azt mutatják, hogy legfeljebb kétéves lehetett, még növésben volt. A kifejlett egyedek kétszer ekkorák lehettek.
Bár a tanulmányban nem térnek ki rá, Julia Clarke, a Texasi Egyetem kutatója és a csapat tagja szerint a kisdinót szőrszerű pehely borította. „Nagyon aranyos lehetett” – tette hozzá.
Dooly az egyik leghíresebb, ikonikus dinoszauruszszereplő Koreában. Mint Jung hozzátette: az ő példányuk „baba”, így tökéletesen passzol a karakterhez. A nemzetségnév a Doolysuarus, a fajnév pedig huhmini lett – utóbbi a legendás koreai paleontológusra, Min Huhra utal.
Mit tudni a Doolysaurusról?
A Doolysuarus huhminit tartalmazó kőzet olyan kemény, hogy az összes csont kiemelése évekbe telne. A szakértők ezért mikro-CT-vel vizsgálják a leletet.
Az adatok alapján a faj a thescelosauridák közé tartozott – ez egy olyan, két lábon járó dinoszauruszokat tömörítő csoport volt, amely a mai Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában létezett. A kőzet a kréta időszakból származik, a pontos datálás bizonytalan.
Ami biztos: a Doolysuarus csoportja egyik korai képviselője volt. A maradványok között talált, az étel lebontását segítő kövek, úgynevezett gasztrolitok arra utalnak, hogy a faj mindenevő volt, növényeket és rovarokat is elfogyasztott. Ahogy nőtt, a kis gerincesek valószínűleg egyre nagyobb részét képezték étrendjének.
A kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy korábban előkerültek már Doolysuarus-kövületek.
Élve főzés: egyre biztosabb, hogy a homárok is éreznek fájdalmat
Újabb kutatás igazolja azt a feltételezést, hogy a királyhomárok nemcsak reagálnak az ártalmakra, hanem érzik is azokat.
Nem a légköri oxigén mennyisége miatt nincsenek ma óriásrovarok
A karbon időszak rovarairól jól ismert, hogy hatalmasra nőttek, ekkor éltek például a sólyom méretű szitakötők.
Ez volt minden idők legnagyobb rágcsálója
A faj nagyjából 2 millió évvel ezelőtt halhatott ki.
Kiderült, miért nem bírják a növények az aszályt
Az, hogy egy növény képes-e vizet felvenni a talajból, egyáltalán nem a növénytől függ, ez pedig megmagyarázza, miért nem sikerült eddig igazán aszályálló növényeket kinemesíteni.
A véletlennek köszönhetően gyógyulhatott meg egy HIV-beteg
A szakértők nem tudták, hogy az őssejt-terápia donorja egy értékes, ritka mutációt hordoz.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
