Már a neandervölgyiek is használhattak antibiotikumot

Úgy tűnik, a nyírfából kinyert ragadós anyag akár gyógyászati funkciót is elláthatott.

Egy új tanulmány alapján antibakteriális hatásai miatt is alkalmazhatták a nyírkátrányt a neandervölgyiek – számol be az IFLScience. Az anyag rendkívül hasznos volt az őskori emberek számára, elsősorban ragasztóként használták többek között fegyverelemek rögzítéséhez.
A nyírfák kérgéből létrehozott szurokszerű anyag legalább 180 ezer éves neandervölgyi lelőhelyeken is előkerült, de az ősi Homo sapiens is alkalmazta. A friss eredmények azt mutatják, hogy egykori rokonaink a sebkezelésben is bevetették, gátolva a fertőzést.
Egy ideje ismert, hogy egyes közösségek, így bizonyos számik és a kanadai mi’kmaqok ma is a nyír alapú anyaggal védik a sérüléseiket a Gram-pozitív baktériumokkal, így a Staphylococcus aureusszal szemben. Ezek a leggyakoribb sebfertőző baktériumok közé tartoznak, és abban különböznek Gram-negatív rokonuktól, hogy nincs további külső membránjuk, amely megvédje őket az antimikrobiális szerekkel szemben.
Őskori technikával is készülhetett antibiotikum
Tjaark Siemssen, a Kölni Egyetem munkatársa és kollégái úgy döntöttek, kutatásukhoz két, a neandervölgyiek idején Európában gyakori nyírfafajból készítenek kátrányt. Az anyag megalkotásához két, őskori, agyagra és kőre támaszkodó módszert, valamint egy modern, a mi’kmaqok által ismert, konzervdobozos technikát alkalmaznak.
Az eredmények azt mutatták, hogy mindhárom módszerrel olyan nyírkátrány hozható létre, amely gátolja a Staphylococcus aureus szaporodását, de a Gram-negatív baktériumokét nem. Ez arra utal, hogy a neandervölgyiek által készített kátrány elviekben ugyanolyan hatékony volt a fertőzések megelőzésében, mint a mi’kmaqoké és a számiaké.
Fontos hozzátenni, hogy a tanulmány nem vonultat fel bizonyítékokat az ilyen típusú használatra vonatkozóan. Az eredmények csupán azt mutatják meg, hogy a korabeli technikák alkalmasak voltak a gyógyászati nyírkátrány előállítására.
Milyen lehetett a neandervölgyiek gyógyászata?
Az adatok mindenesetre jól illeszkednek az újabb vizsgálatok sorába: úgy tűnik, a neandervölgyiek sokkal intelligensebbek voltak a korábban elképzeltnél. „Ha ezt a kutatást 30 évvel ezelőtt végeztük volna el, valószínűleg sokkal több szkepticizmussal találkoztunk volna, de az elmúlt néhány évtized számos bizonyítékot hozott a neandervölgyi emberek gyógyászati gyakorlatáról” – mondta Siemssen.
Neandervölgyiek fogkövében például észleltek már kamillát és cickafarkat, mindkettő bír gyógyászati tulajdonságokkal. Siemssen szerint egyes, a lelőhelyeken feltárt gombák talán szintén nem pusztán táplálkozási célt szolgáltak.





































































































































































































