Elhunyt Dr. Kordos László

Életének 76. évében elhunyt Dr. Kordos László (1950-2026) – közölte a kutató családja. Kordos László paleontológusként és geológusként, egyetemi magántanárként, a földtudomány akadémiai doktoraként a hazai őslénytan meghatározó alakja volt.

Pályafutása során számos jelentős felfedezést tett az emberré válás korai szakaszával kapcsolatban, tudományos hírnevét pedig elsősorban a rudabányai ásatások alapozták meg. Munkásságát ugyanakkor a szélesebb közönség is jól ismerhette: elkötelezett és sikeres ismeretterjesztőként évtizedeken át formálta a természettudományos gondolkodást Magyarországon.

Dr. Kordos László munkássága

1974 és 2012 között a Magyar Állami Földtani Intézet munkatársa volt, ahol hosszú időn át vezette a múzeumot és a könyvtárat, majd 2007 és 2010 között az intézmény igazgatójaként tevékenykedett. Nevéhez több tucat ismeretterjesztő kötet fűződik, ezek közé tartozik a Magyarország barlangjai (1984), Az első ötvenmillió év, Az emberiség kezdetei, a Sárkánygyíkok, valamint a Rudapithecus kutatás – Tények és mesék. Tudományos munkásságát több mint 600 publikáció jelzi: újonnan felfedezett őslényfajok leírása mellett foglalkozott az ipolytarnóci ősállatokkal, a mecseki Komlosaurus dinoszaurusz-lábnyomaival, valamint a Kárpát-medence emlősfaunájának kialakulásával is.

Pedagógusként generációk sorát tanította: 1975-től a Kossuth Lajos Tudományegyetem külső előadója és a doktori iskola egyik megalapítója volt, 1976-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem Őslénytani Tanszékén oktatott és konzulensként dolgozott. Később a Szent István Egyetem Állatorvosi Karán, majd a Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi Karán is tanított.

Nevéhez fűződik a rudabányai lelőhely nemzetközi jelentőségű feltárása: 1971-től vett részt a világhírű Rudapithecus hungaricus – „Rudi” – kutatásában, 1978-tól pedig már ő irányította az ásatásokat. A lelőhelyről származó, 10 millió éves emberszabású ősmajom maradványai világszerte nagy figyelmet keltettek; a kutatás amerikai–kanadai–magyar együttműködésben folyt, és a leleteket látogatók ezrei tekintették meg. Kordos nevéhez kötődik a „Gabi” néven ismert példány 1999-es leírása is.

A National Geographic munkáját is segítette

Kordos László a tudomány népszerűsítésében is kiemelkedőt alkotott: rendszeres szereplője volt rádió- és televíziós műsoroknak, valamint a sajtónak. Szerkesztőbizottsági tagként dolgozott magazinunknál, a National Geographic Magyarország és a Természet Világa folyóiratoknál, és nagy sikerű előadásokat tartott többek között a Mindentudás Egyetemén. Munkáját 2010-ben Az év ismeretterjesztő tudósa díjjal ismerték el.

Magam még ma is különös késztetést érzek, hogy emberek előtt szerepeljek. Nagyszerű érzés, amikor mondanivalóm értő fülekre talál, amikor az ifjaknak, doktoranduszoknak nyithatok távlatokat, miközben tőlük rengeteget tanulhatok

– Dr. Kordos László.