Versengési hajlam magyarázhatja a balkezességet

Világszerte és évszázadokra visszatekintve állandónak mondható a 90 százalék jobbkezes, 10 százalék balkezes emberek aránya. A feltételezések szerint mindkét oldalnak vannak evolúciós előnyei, amelyek fenntarthatják ezt az egyensúlyi állapotot.

A jobbkezesek például a többséggel közösen hajthatnak végre egyes feladatokat, gyorsabban tanulnak meg efféléket, míg a balkezesek a versengő helyzetekben, így a harcban élvezhetnek előnyöket. Ha azonban balkezesség előny az egyes versenyhelyzetekben, sportokban (erre utaló kutatási eredmények is vannak), akkor feltételezhető, hogy a balkezesek eleve versengőbb személyiségjegyekkel rendelkezhetnek.

Olasz kutatók nemrégiben azt vizsgálták meg, vajon valóban versengőbb típusúak-e a balkezesek, ehhez kétféle módszert használtak. Az egyikben mintegy 1100 fő vett részt, akikről standard módszerekkel felmérték, jobb- vagy balkezesnek számítanak-e. A felmérés eredményei alapján kiválasztottak 50 olyat közülük, akik kimondottan balkezesek voltak, és közel 500 főt, akik pedig kimondottan jobbkezesek. Velük számos tesztet töltettek ki, személyiségjegyekről, versengésről, depresszióról, szorongásról.

Az eredmények azt mutatták, hogy a balkezesek kevésbé kerülik a versenyhelyzeteket, és erősebben motiváltak lehetnek a versengésre. Ez különösen azokra a versengési formákra volt igaz, amikor valaki a saját fejlődése érdekében próbál jobbnak bizonyulni másoknál. A jobbkezesek ezzel szemben valamivel hajlamosabbak voltak elkerülni a versenyhelyzeteket, főként akkor, ha azok szorongást okozhattak. Vagyis a vizsgálat első része igazolni látszik, hogy a balkezesek versengőbb típusúak a jobbkezeseknél.

A vizsgálatok másik felében az első csoportból kiválasztottak 48 főt, akikkel kézügyességi feladatokat hajtattak végre, ám versengés helyzete nélkül: apró pálcikákat kellett kis lyukakba helyezni, majd kivenni onnan, mind a jobb, mind a bal kezükkel. Meglepő módon, e feladat eredménye szerint a tényleges kézügyesség nem mutatott egyértelmű kapcsolatot azzal, hogy ki vallotta magát jobb- vagy balkezesnek.

A 24 jobbkezes közül 11 fő gyorsabban hajtotta végre a feladatot a bal kezével, a 24 balkezesből pedig 12 a jobb kezével volt gyorsabb. Ez arra utal, hogy nem feltétlenül esik egybe az, hogy valaki melyik kezét használja inkább, és melyikkel ügyesebb.

A kutatók úgy látták az eredményeik alapján, hogy a balkezesség fennmaradása valóban evolúciós előnyhöz kapcsolódhat, mivel egyes versengő helyzetekben kimondottan előnyös lehet. Azonban a kézhasználat és a versengő viselkedés közötti kapcsolat valószínűleg összetett, és további vizsgálatokra van szükség annak megértéséhez, hogy pontosan milyen biológiai és társadalmi tényezők állnak mögötte.