Rejtélyes, eltűnt faj genetikai örökségét hordozzuk

Egy új vizsgálat alapján DNS-ünk 20 százalékát egy szuperarchaikus fajtól örököltük.

Egy új tanulmány alapján DNS-ünk mintegy ötödét rejtélyes, ősi hominináktól származhat – számol be az IFLScience. Az érintett vonal több mint egymillió éve különült el a mi leszármazási águnktól.
Mielőtt őseink elhagyták Afrikát, valamikor elkeveredtek egy – vagy több – ismeretlen fajjal. Ezt már korábban felismerték a kutatók, az adatok jól illeszkednek az emberi evolúció modern felfogásával, amely nem lineáris, hanem komplex leszármazást feltételez.
A kutatók az érintett rokonunkra szuperarchaikusként hivatkoztak: még azelőtt levált emberi kládról, hogy a Homo sapiens elszakadt volna archaikus rokonainktól, így a neandervölgyi és a gyenyiszovai emberektől. A legújabb genetikai vizsgálatok azt jelzik, hogy ez a szuperarchaikus faj és a Homo sapiens afrikai ősei egy ponton ismét kereszteződtek, de az eltűnt hominina a neandervölgyiek és gyenyiszovaiak felmenőivel is párosodott, majd külön a gyenyiszovaikkal is kapcsolatba került.
Az továbbra is kérdéses maradt, hogy ezek a keveredési események mind ugyanazon szuperarchaikus populációt érintették-e, vagy több partner is szerepet játszott-e. A szakértők most a modern emberek, a neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak esetében mérték fel a genetikai variánsok eloszlását.
Ősi keveredések formálták az emberiséget
Az eredményeket egyelőre preprint formában közölték. Ezek arra utalnak, hogy hogy két különálló szuperarchaikus populáció vett részt a találkozásokban. A kereszteződések pontos ideje továbbra sem ismert, ám úgy tűnik, az európaiakkal keveredő ág az afrikainál korábban vált le.
Az adatok alapján a modern emberi genom 19,6 százaléka ettől az afrikai szuperarchaikus fajtól származik – összhangban egy 2025-ös kutatás eredményeivel. Összehasonlításképp: génjeink csupán körülbelül 2 százaléka származik a neandervölgyi emberektől.
„A 20 százalék egyszerűen hatalmas arány” – mondta Alan Rogers, a Utahi Egyetem munkatársa és a csapat tagja. A szakértő szerint a 20-80-as arány inkább két populáció egyesülésére utal, semmint kisebb génáramlásra.
Hogy mely faj lehetett a titokzatos hominina, az megint csak nem tisztázott. Ami biztos: a Homo erectus jó korán elhagyta Afrikát, lehetséges, hogy leszármazottjaival a későbbi neandervölgyiek és gyenyiszovaiak is találkoztak Eurázsuában. A még ősibb szuperarchaikus populációról csupán annyit tudni, hogy megközelítőleg 1,3 millió évvel ezelőtt vált le.





































































































































































































