Remény nyílik az álomkór megszüntetésére

Az álomkór neve nem igazán tükrözi azt a súlyos hatást, amelyet a Trypanosoma brucei nevű egysejtű okoz: a betegség kezelés nélkül szinte minden esetben halálos. Meglehetősen nehéz diagnosztizálni, és még ennél is nehezebb gyógyítani a rendelkezésre álló szerekkel.

Míg a korai szakaszban megkezdett gyógykezelés akár tünetmentes gyógyuláshoz is vezethet, ha csak későn sikerül felismerni és gyógyítását megkezdeni, akkor a beteg akár élethosszig fennmaradó tartós idegrendszeri károsodást szenvedhet el. Az ellene alkalmazott hagyományos gyógyszerek súlyos mellékhatásokkal rendelkeznek, és csak kórházi felügyelet mellett alkalmazhatók, ami a vidéki Afrika esetében nem egyszerű feladat.

A 2000-es években a polgárháborús szudáni területen a kórházakban kezelt álomkór-fertőzött katonák gyakran – az idegrendszeri tüneteik hatására – megtámadták a kezelő személyzetet, vagy épp megszöktek a kezelés közepén a kórházból. Az idegrendszert, az agyat megtámadó egysejtű hatására drámai viselkedésváltozás következik be, a beteg pszichotikussá válhat, és állandó felügyelet mellett folytatható a kezelése. Azonban egy új gyógyszer igen jelentősen lerövidítheti a kezelési időt, számolt be a Science.

A kifejlesztett acoziborole nevű hatóanyag egyetlen dózisú, három tablettából álló kezeléssel kiválthatja a hosszas kórházi tartózkodást. Azonban a legnagyobb előnye az, hogy így a betegnek nem kell elutaznia a távoli kórházakba, hanem lakóhelyén megkaphatja a gyógyszert. Mivel a betegség elsősorban a vidék, kórházaktól messze élő lakosságát érinti, ezért különösen nagy fegyvertény az efféle gyógymód.

A szakemberek abban bíznak, hogy e szer segíthet a WHO célját elérni az álomkór végleges kiirtásában. A szert a DNDi, az elhanyagolt betegségek gyógyításáért küzdő, svájci székhelyű nonprofit szervezet segítségével fejlesztették ki.

Az álomkórt kétféle parazita okozza: az egyik, a közép- és nyugat-afrikai Trypanosoma brucei gambiense csakis embert betegít meg, és így ha nincs beteg ember, nem tudják terjeszteni se a cecelegyek. A másik a kelet-afrikai, állatokban is jelen lévő változat, a T. brucei rhodesiense – ez az embert csak mintegy mellékesen fertőzi meg.

Mivel a kezdeti tünetek nagyon általánosak (fejfájás, láz), ezért ebben a még könnyen gyógyítható szakaszban gyakori a hibás diagnózis. A súlyos tünetek akkor jelentkeznek, ha a parazita eléri az idegrendszert, ekkor azonban már nagyon nehéz a gyógyítás. Az 1980-90-es évtizedben, évente tízezrével diagnosztizálták a fertőzötteket, és a feltételezések szerint százezres nagyságrendű lehetett a soha fel nem fedezett betegek száma.

A modernebb gyógyszerek és a cecelégy állományszabályozása révén a hatalmas szám mára 600 körüli jelentett esetre csökkent, ennek kétharmada a Kongói Demokratikus Köztársaságban volt.

Az új gyógyszer mind az enyhe, az idegrendszert még nem érintő, mind pedig a súlyos idegi tünetekkel járó stádiumban is képes meggyógyítani a beteget, ezzel tovább egyszerűsödik (és válik olcsóbbá) a kezelés. Mivel a kórházaktól távoli helyszíneken a biztos, a parazita vérbeli jelenlétét kimutató tesztelésre sincs lehetőség, ezért eddig a fertőzöttek egy része egyáltalán nem jutott orvoshoz.

Az új gyógyszert azonnal megkaphatják azok, akiknek a vérében gyorsteszttel kimutatták a kórokozó elleni antitesteket. E módszert jelenleg is klinikai tesztben vizsgálják a kongói fertőzési gócokban. A szer mellékhatásai is gyengék, pl. fejfájás – a korai, arzéntartalmú gyógyszerek minden huszadik kezelt beteget megöltek.

Az új gyógyszer az eddigi klinikai tesztekben igen kiválónak bizonyult: az enyhe és középsúlyos eseteket teljességgel meggyógyította, a legsúlyosabbakat pedig 95 százalékos sikerrel.

A szert, ha minden teszt befejeződik és a szükséges engedély is megszületik, a gyártó a páciensek számára ingyenesen bocsátja majd a WHO rendelkezésére. Az Egészségügyi Világszervezet célja, hogy a csak embert megbetegítő parazitát kiirtsa, ez a gyógyszer segítségével sikerülhet is. Bár jól tudjuk, hogy igen nehéz feladat egy betegség végleges eltörlése.

Különösen az lehet egy efféle, igen nehezen meghatározható, a tünetek alapján eleinte sok más kórral keverhető betegség esetében. Ráadásul, ahogy egyre ritkább lesz, az egészségügyi dolgozók is nehezebben ismerhetik majd fel. Az állatokban jelen lévő, kelet-afrikai parazitafajt még egy ilyen hatékony gyógyszerrel se lehet majd kiirtani azonban.