Ez volt minden idők leghosszabb kulturális periódusa

Egy új tanulmány segíthet jobban megérteni az úgynevezett acheuli kultúrát – számol be az IFLScience. Közel 2 millió évvel ezelőtt a korai homininák Afrikában olyan technológiai és gondolkodásbeli ugrást hajtottak végre, amely alapjaiban változtatta meg az eszközkészítést. Az acheuli ipar jóval fejlettebb volt a korábbi kőeszközöknél, és mintegy 1,75 millió éven át meghatározó maradt Afrikában, majd Eurázsiában is.

Ennek ellenére a kultúra pontos meghatározása máig vitatott. E kérdések tisztázására húsz kutató gyűlt össze a párizsi Musée de l’Homme-ban, hogy megvitassák, mit is jelent valójában az acheuli fogalom, és miként jelenik meg a régészeti leletekben.

Mi az az acheuli kultúra?

A kultúrát a franciaországi Saint-Acheul lelőhelyről nevezték el, ahol Gabriel de Mortillet 1872-ben írta le. Sokáig elsősorban a jellegzetes, megmunkált kőeszközökkel, az úgynevezett kétoldalú kézibaltákkal azonosították, amelyek jelentős előrelépést jelentettek a korábbi, egyszerűbb olduvai eszközökhöz képest.

Marie-Helene Moncel, a Musée de l’Homme munkatársa és kollégái arra jutottak, hogy az acheuli kultúra nem szűkíthető le pusztán ezekre az eszközökre. A kutatók szerint sokkal inkább egy összetett technológiai és kognitív viselkedésrendszerről van szó.

Mint írják: meghatározását nem lehet a kézibalták puszta jelenlétére vagy hiányára redukálni, hanem olyan készségeket is magában foglal, mint a nagy kőtöredékek előállítása, azok tudatos formálása, a munkafolyamatok szervezése és a hierarchikus gondolkodás. A kézibalták és más nagyméretű vágóeszközök így inkább csak látványos megnyilvánulásai ennek a komplex viselkedésnek, amely akár specializált vadászati stratégiákkal és a tűz használatával is összefügghetett.

Kik használták az acheuli technológiát?

További rejtély, hogy pontosan mely ősi rokonaink hozták létre és használták ezt a technológiát. Az acheuli a valaha létezett leghosszabb kulturális periódus, eszközei különböző időszakokban több faj – köztük a Homo erectus, Homo ergaster, Homo antecessor, Homo longi, a neandervölgyiek és a modern ember – lelőhelyein is előkerültek, így nehéz egyetlen „feltalálóhoz” kötni őket.

Annyi valószínű, hogy a technológia Kelet-Afrikában alakult ki, majd viszonylag gyorsan eljutott a Közel-Keletre és Indiába, Európában azonban csak jóval később terjedt el. A mai Spanyolországban például már 900 ezer éve megjelennek az első leletek, de széles körű elterjedésükre még több százezer évet kellett várni. Egyes feltételezések szerint később egy második hullámban, fejlettebb és szimmetrikusabb eszközökkel érkezett meg Nyugat-Európába, talán egy neandervölgyiek előtti embercsoport közvetítésével.

A kutatók egyetértenek abban, hogy az acheuli kultúra megértése kulcsfontosságú az emberi gondolkodás fejlődésének feltárásához. Ám a részletek még mindig sok tekintetben homályosak.