Élve főzés: egyre biztosabb, hogy a homárok is éreznek fájdalmat

Újabb kutatás igazolja azt a feltételezést, hogy a királyhomárok nemcsak reagálnak az ártalmakra, hanem érzik is azokat.

Egy új tanulmány újabb bizonyítékokat szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a langusztin, azaz a királyhomár nemcsak reflexszerűen reagál az ártalmas behatásokra, hanem fájdalmat is átélhet – számol be a Live Science. Ez a kérdés régóta foglalkoztatja a tudósokat és az állatvédőket, a válaszok pedig etikai aggályokat vetnek fel, hiszen a királyhomárokat sok esetben még élve dobják a forrásban lévő vízbe a feldolgozás során.
A friss eredmények alapján két, embereknél is használt fájdalomcsillapító – az aszpirin és a lidokain – jelentősen csökkenti a homárok menekülési reakcióját elektromos sokk hatására. A kísérlet során 105 példányt több csoportra osztottak: egyeseket nem érte sokk, míg a többi lidokain- vagy aszpirinkezelést kapott a stimuláció előtt – amely 10 másodpercig tartott.
A sokkolt állatok jellegzetes farokcsapásos mozdulattal próbáltak elmenekülni. Ez a reakció azonban jóval ritkább volt azoknál az egyedeknél, amelyek előzetesen fájdalomcsillapítót kaptak. A lidokainnal kezelt csoportban 13-ból 7, az aszpirinnel kezeltben pedig mindössze 3 egyed mutatta ezt a viselkedést. A kezeletlen homárok ennél jóval intenzívebben reagáltak.
A homárok és emberek hasonlóan működnek
A szakértők szerint ez arra utal, hogy a reakció nem pusztán izom-összehúzódás, hanem egy fájdalomhoz köthető idegrendszeri folyamat eredménye. Ennek az úgynevezett nocicepció is része lehet, ennek lényege, hogy a káros inger hatására az idegrendszer negatív belső állapotot hoz létre.
„Az, hogy az emberek számára kifejlesztett fájdalomcsillapítók a királyhomároknál is működnek, azt mutatja, mennyire hasonlóan működünk” – mondta Lynne Sneddon, a Göteborgi Egyetem munkatársa és a csapat tagja. A kutató szerint ezért fontos újragondolni, hogyan bánunk ezekkel az állatokkal, hasonlóan a haszonállatokhoz.
A tanulmány egyre bővülő vizsgálati irányba illeszkedik: korábbi elemzések szerint például a remeterákok elhagyják a házukat a fájdalmas inger elkerülése érdekében, a polipok pedig képesek elkerülni azokat a helyeket, amelyekhez sérülés kötődik, és előnyben részesítik a fájdalomcsillapítással társított környezetet.
A tudomány a jogszabályokra is kihat
Az ilyen eredmények már most hatással vannak a szabályozásra. Több országban – például Norvégiában, Új-Zélandon és Ausztriában – betiltották az élő rákfélék főzését, az Egyesült Királyságban pedig a 2022-es állatjóléti törvény hivatalosan is érző lényként ismerte el a rákokat és polipokat. Eközben az iparág és a kutatók humánusabb módszereket, például elektromos kábítást vizsgálnak.
A mostani eredmények tovább erősíthetik azokat a törekvéseket, amelyek a rákfélék kezelésének és leölésének szigorúbb etikai szabályozását sürgetik.






































































































































































































