Hatalmasra nőttek a neandervölgyi babák

Egy új tanulmány szerint a neandervölgyi csecsemők jóval nagyobbak lehettek a modern emberek babáinál – számol be az IFLScience. A vizsgálat alapja egy több mint 50 ezer éves lelet, amelyet az izraeli Amud-barlangban találtak. Ez az egyik legteljesebb ismert neandervölgyi csecsemőcsontváz.

A 111 töredékből álló maradványt korábban főként koponyája miatt vizsgálták, a fogak elemzése pedig arra utalt, hogy a gyermek körülbelül 5,5 hónapos korában halt meg. Az új kutatás azonban a teljes csontvázat elemezve kimutatta: testmérete egy több mint kétszer idősebb, egyévesnél idősebb Homo sapiens kisgyermekének felelt meg.

A felső végtagok arányai egy 13,7 hónapos, az alsó végtagoké pedig egy 12–14 hónapos modern gyermekéhez hasonlíthatók. Ella Been, a Tel-Avivi Egyetem munkatársa és kollégáinak becslése alapján a neandervölgyi csecsemő testmagassága 70–78,6 centiméter lehetett, ami akár egy 14 hónapos mai kisfiú méretének is megfelelhet.

Mit árulnak még el a neandervölgyi baba csontjai?

A kutatók szerint mindez arra utal, hogy a neandervölgyi babák életük első hónapjaiban rendkívül gyors növekedési ütemet követtek, majd később ez kiegyenlítődhetett. Bár a magzati fejlődésük valószínűleg hasonló volt a modern emberekéhez, a születés utáni növekedésük felgyorsulhatott.

A vizsgált csecsemő már ilyen fiatalon is jellegzetes neandervölgyi anatómiai jegyeket mutatott, például erőteljes kulcscsontot és egyenes első bordát. Ez arra utal, hogy kihalt rokonunk sajátos testfelépítése nagyon korán kialakult.

A gyors növekedés hátterében a kutatók szerint a magasabb energiaigény állhat: a hideg eurázsiai környezethez alkalmazkodva a neandervölgyieknek nagyobb testre volt szükségük a hőtermeléshez. Ez egy olyan evolúciós stratégia lehetett, amely előnyt jelentett a zord körülmények között.

Végezetül érdemes azonban hozzátenni, hogy a friss eredmények egyetlen leleten alapulnak. A helyzet alaposabb megértéséhez további maradványokra lenne szükség.