Feltárták a híres kalózhajó aranyának titkait

Egy új tanulmány alapjaiban kérdőjelezi meg azt a több évszázados európai állítást, miszerint a nyugat-afrikai aranyat rendszeresen hamisították vagy hígították – számol be az Arkeonews. Tobias Skowroneka, a Bonni Egyetem munkatársa a Whydah Gally nevű kalózhajó 1717-ben, Massachusetts közelében elsüllyedt roncsából származó aranytárgyakat elemezték. A hírhedt kalóz, Samuel Bellamy kapitánysága alá tartozó hajó maradványait 1984-ben fedezték fel.

A kutatók több mint 300 lelet – gyöngyök, rögök, ékszertöredékek és öntési maradványok – közül 27 mintát vizsgáltak korszerű módszerekkel, például röntgenfluoreszcenciával és elektronmikroszkópos módszerrel. A cél az volt, hogy ellenőrizzék a régóta ismételt európai vádakat, amelyek szerint a mai Ghána területén élt akan kereskedők szándékosan keverték aranyukat ezüsttel, rézzel vagy más anyagokkal. Az eredmények azonban ennek éppen az ellenkezőjét mutatják.

Az eredmények szerint az arany összetétele nagyrészt megfelel a természetes geológiai viszonyoknak, különösen az úgynevezett Ashanti-aranyöv lelőhelyeiről ismert mintázatoknak. Az ezüst jelenléte például nem csalásra, hanem természetes eredetre utal, míg a kis mennyiségű réz inkább a fémmegmunkálás során kerülhetett az anyagba, esetleg a tartósság növelését szolgálta.

Miről vallanak a Whydah Gally leletei?

A vizsgálat nem talált bizonyítékot arra, hogy az arany értékét szisztematikusan csökkentették volna. Még a cink jelenlétét is – amelyet korábban a hamisítás jelének tekintettek – a tengervíz okozta későbbi szennyeződésnek tulajdonították.

A szakértők szerint a korabeli európai beszámolók gyakran nem empirikus vizsgálatokon alapultak, hanem feltételezéseken, ismétléseken és kulturális félreértéseken. Ezek a narratívák hozzájárulhattak a nyugat-afrikai kereskedők iránti bizalmatlansághoz és az egyenlőtlen kereskedelmi viszonyok kialakulásához.

A leletegyüttes különösen értékes, mert pontosan datálható, így ritka betekintést nyújt a 18. század eleji atlanti kereskedelembe. Ebben az időszakban a nyugat-afrikai arany kulcsszerepet játszott a globális gazdaságban, miközben olyan államok erősödtek meg, mint az Asanti Királyság.

Bár a kutatók hangsúlyozzák, hogy az eredmények egy adott időszakot tükröznek, a tanulmány így is komoly kihívást jelent a régi elképzelések számára. A Whydah Gally aranya nemcsak egy kalóztörténet része, hanem annak bizonyítéka is, hogy a nyugat-afrikai arany nem csalás eredménye volt, hanem természetes tisztaságú nyersanyag.