A placebo akkor is hat, ha tudunk róla

Egy kísérletben azt vizsgálták, vajon ha az ember tudja, hogy placebót kapott, milyen hatásokat lehet mérni.

A placebohatás nem ismeretlen fogalom, jól tudjuk, hogy sok esetben akkor is adódik egy bizonyos mértékű változás, ha semmilyen hatóanyagot nem tartalmaz a szedett tabletta. Ilyen esetekben pusztán attól, hogy bevettünk egy tablettát, olyan agyi folyamatok indulhatnak be, amelyek általánosságban kísérik a valós hatóanyagot tartalmazó gyógyszer bevételét, mivel egyszerűen elvárjuk tőle a hatást. Hozzájárul az is, hogy az évek alatt megtanulta agyunk: az orvosi környezet, vagy a gyógyszer kivált egy bizonyos hatást.
Agyunkban fájdalomcsillapító hatású vegyületek szabadulhatnak fel, vagy éppenséggel aktiválódhatnak bizonyos agyterületek. E szerekkel javíthatók egyes állapotok vagy fájdalmak, amelyek nem köthetők konkrét szervi elváltozáshoz.
A Milánói Szent Szív Katolikus Egyetem kutatóinak sikerült testi és szellemi felfrissülést elérni egészséges idősödő alanyoknál – hatóanyag nélküli étrendkiegészítővel. A kutatók 90 egészséges idősebb (65-90 év közti) embert toboroztak, akiket három egyenlő csoportra osztva vizsgáltak meg.
Egy részük semmiféle kezelést, szert nem kapott, egy részük placebót kapott, de ők úgy tudták, valódi hatóanyag van a tablettáikban, a harmadik részük szintén placebót kapott, de nekik ezt a tényt elárulták. Ez utóbbi csoport tagjainak elmagyarázták, hogy a placebo, az elme és a test kapcsolatai révén akkor is képes hatást kiváltani, ha nincs hatóanyaga.
A kutatók azt vizsgálták meg, hogy a három csoport tagjainál miféle változásokat lehetett tapasztalni. Ehhez az alanyok rendszeresen töltöttek ki kérdőíveket, amelyekben beszámoltak az érzett stresszről, pszichés jólléti állapotukról, álmosság fokáról, fáradtságérzésről, optimizmus fokáról, énhatékonyságuk fokáról (ez kb. azt mutatja, mennyire bíznak, hisznek a saját képességeikben). Ezen felül tesztekkel vizsgálták az alanyok rövid távú memóriáját, figyelmi képességét, valamint fizikai teljesítményüket is, a három hetes kísérlet végén.
A legpozitívabb változást azok tapasztalták, illetve azokon mérték, akik tudták, hogy hatóanyag nélküli szert szednek.
Csökkent az érzékelt stressz, javult a memória, csökkent az álmosság, és javult a fizikai teljesítmény is. Azoknál, akik nem tudták, hogy placebót szednek ez utóbbi 7 százalékkal nőtt, az ismert placebót szedők körében viszont 9,2 százalékot. A szellemi képességek a használt teszttől függően 12,6-14,6 százalékos javulást mutattak azoknál, akik azt hitték, valódi étrendkiegészítőt kaptak.
Akik viszont tudták, hogy hatóanyag nélküli tablettával etették őket, azoknál 6,9-21,5 százalék közti javulást mértek. A kutatók szerint az ilyen mértékű javulás ahhoz fogható, amit valódi fizikai aktivitással vagy speciális memóriatréninggel el lehet érni.
Ez azt is jelenti, hogy etikus lehet – az illetők tudtával – hatóanyag nélküli szereket adni számos esetben, mivel ezek valóban képesek az idős emberek életminőségét javítani. Azt azonban érdemes megjegyezni – erre a kutatók is kitértek, hogy az efféle hatások nem feltétlenül tartanak örökké. Számos ilyen jellegű vizsgálat volt már, és a helyzettől, problémától függően lehet pár órástól több hónapig is fennmaradó a hatás. Jelen esetben csak három hétig tartott a vizsgálat, ebből tehát nem derült ki, hosszabb távon mit eredményez az időseknél a placebo szedése.






































































































































































































