Nem volt hibrid a hahnöfersandi ember

Egy új tanulmányban azt az 1973-ban, Németországban feltárt koponyadarabot elemzik, amely évtizedeken át a neandervölgyi és a modern ember keveredésének bizonyítékaként szerepelt a szakirodalomban – számol be az IFLScience. A friss eredmények egyértelműen igazolják azt a régóta fennálló gyanút, miszerint a korábbi besorolás téves volt.

A Hahnöfersandnál talált homlokcsontot eredetileg 36 ezer évesnek datálták, mai tudásunk alapján a neandervölgyiek és a Homo sapiens ekkoriban, illetve már korábban is keveredtek. Ősi rokonunk nem sokkal később kihalt.

A csont morfológiája is átmenetinek tűnt, ezért sokáig hibridként tartották számon. Későbbi vizsgálatok azonban alapjaiban írták át a képet. Az újabb adatok alapján a lelet valójában legfeljebb 7500 éves, vagyis a mezolitikum idejéből származik – tehát az érintett személy jóval a neandervölgyiek kihalása után élt. Ennek ellenére a hibrid értelmezés sokáig megmaradt.

Nem volt hibrid a hahnöfersandi ember

Az új, háromdimenziós összehasonlító elemzés most végleg pontot tett az ügy végére. A kutatók számos különböző korú neandervölgyi és modern emberi koponyával vetették össze a leletet, és egyértelműen kimutatták: a hahnöfersandi csont teljes mértékben a modern emberi változatosságon belül helyezkedik el.

Carolin Röding, a Tübingeni Egyetem munkatársa és kollégái szerint a korábbi félreértés abból adódhatott, hogy a leletet szélsőséges modern emberi példának hitték. Az új eredmények viszont azt mutatják, hogy hasonló arányok más – akár középkori – Homo sapiens koponyákban is előfordulnak.

A tanulmány így kizárja, hogy a lelet bármiféle átmenetet képviselne a neandervölgyiek és a modern emberek között. Valódi hibrideket sokkal korábbról ismerünk: a Közel-Keleten már mintegy 100 ezer éve, Nyugat-Európában pedig még 30 ezer éve is együtt éltek és keveredtek ezek a populációk.