Ez történik, ha halaknak adnak kokaint

Kísérlettel próbálták felmérni, hogy miként hat a lazacokra a létező kokainszennyezés.

Egy új tanulmány alapján a folyókat és tavakat szennyező kokain képes felhalmozódni a lazacok agyában – számol be a The Guardian. Ez hatással lehet a viselkedésükre, a jelenség pedig befolyásolhatja a halállományokat.
A szakértők kísérletet folytattak, melyben implantátummal adagolták a kokaint fiatal egyedeknek, illetve fő bomlástermékét, a benzoilekgonint, a halak mozgását pedig akusztikus jeladókkal követték. A metabolit hatása alatt álló atlanti lazacok északi irányban messzebbre úsztak, nagyobb területen szóródtak szét, és a vizsgálat végére aktívabbá váltak, mint a kontrollcsoport. Az utolsó két hétben a kokainnak kitett egyedek 5 kilométerrel, a bomlástermékkel ellátottak pedig közel 14 kilométerrel úsztak többet.
Jack Brand, a Svéd Agrártudományi Egyetem munkatársa és a csapat vezetője szerint a következmények egyelőre bizonytalanok, de valószínűsíthető, hogy az érintett halak több energiát égethetnek el, vagy gyakrabban kényszerülhetnek táplálékszerzésre, ami növeli a ragadozók kockázatát. Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy a kutatók nem feltétlenül a természetben előforduló szennyezettségi szintet rekonstruáltak.
Súlyos hatást gyakorolhat a kokainszennyezés
Az egyik legmeglepőbb eredmény, hogy a természetben nagyobb koncentrációban jelen lévő bomlástermék erősebben befolyásolta a viselkedést, mint maga a kokain. Ez arra utal, hogy a környezeti kockázatok felmérésekor nemcsak az eredeti anyagokat, hanem azok származékait is figyelembe kell venni.
Korábbi tanulmányok már jelezték, hogy a gyógyszer- és kábítószerszennyezés komoly veszélyt jelent a biodiverzitásra. Pisztrángoknál például metamfetamin-függéshez hasonló jelenségeket, sügéreknél a ragadozóktól való félelem csökkenését figyelték meg, de cápákban is detektáltak már kokaint.
A szennyezés fő forrása nem feltétlenül a tisztított szennyvíz, hanem a kezeletlen beáramlások, amelyek többek között viharok idején vagy hibás háztartási bekötések miatt fordulhatnak elő. Leon Barron, az Imperial College London szakértője szerint a jobb szennyvízkezelés, különösen a nyers szennyvíz kibocsátásának csökkentése mérsékelheti a vadon élő fajokra leselkedő kockázatokat.






































































































































































































