Nem állt meg az evolúció: így változtunk az elmúlt évezredekben

Egy új, nagyszabású genetikai tanulmány alapján az elmúlt 10 ezer évben a természetes szelekció közel 500 gén változásához járult hozzá a nyugat-eurázsiai népességekben – számol be a Live Science. Ezek hatással voltak többek között a külső jegyekre és a bizonyos betegségekre való hajlamra.

A szakértők 16 ezer ősi és modern genomot elemeztek. Ali Akbari, a Harvard Egyetem munkatársa és a csapat vezetője szerint az eredmények cáfolják azt a korábbi elképzelést, hogy az emberi evolúció az utóbbi évezredekben lelassult volna. „Az evolúció nem lassult le, csak egyszerűen eddig nem láttuk jól a jeleit” – mondta.

Így dolgozott az evolúció az elmúlt évezredekben

A kutatók egy új statisztikai módszert (AGES) dolgoztak ki, amellyel 18 ezer évre visszamenően tudták kimutatni a természetes szelekció hatásait. Összesen 479 génváltozat esetében találtak erre utaló jeleket, amelyek mintegy 60 százaléka ma is ismert tulajdonságokhoz kapcsolódik.

A pozitívan szelektált gének között szerepelnek a világos bőrszínnel, a vörös hajjal, valamint a HIV-vel és a leprával (Hansen-betegséggel) szembeni ellenállással összefüggő változatok. Emellett olyan genetikai variánsokat is azonosítottak, amelyek csökkenthetik a férfias típusú kopaszodás és a reumatoid arthritis nevű autoimmun betegség kockázatát.

A vizsgálat arra is rámutatott, hogy egyes tulajdonságok szelekciója időben változott. A tuberkulózisra való hajlamhoz köthető gének gyakorisága például évezredeken át nőtt, majd mintegy 3500 éve csökkenni kezdett. Hasonló mintázatot figyeltek meg a sclerosis multiplex esetében is, ahol a kockázati gének aránya körülbelül 2000 éve kezdett visszaesni. Ez feltehetően a környezeti hatások, például új kórokozók megjelenésének következménye.

Folytatnák a kutatást

Bár egyes változások – például a világosabb bőrszín terjedése – valószínűleg a D-vitamin-termeléshez való alkalmazkodással magyarázhatók, más jelenségek, mint a vörös haj gyakoribbá válása, egyelőre kevésbé egyértelműek.

A kutatók az adatokat és a módszert szabadon elérhetővé tették, és már dolgoznak más régiók, például Kelet-Eurázsia genetikai fejlődésének feltárásán. Az eddigi eredmények alapján a természetes szelekció mindenhol jelen volt, de hogy pontosan milyen irányba formálta az emberi populációkat, azt nagyrészt a helyi környezeti és kulturális tényezők határozták meg.