Egyre biztosabb, hogy nem létezik biztonságos alkoholfogyasztás

Régóta tudjuk, hogy a túlzott alkoholfogyasztás káros az egészségre, ám egyre több a bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a kisebb mennyiség is negatív következményekkel jár. Egy új tanulmány ebbe a sorba illik: az eredmények alapján még az alacsony szintű ivás is hatással lehet az agyra – számol be a ScienceAlert.

Timothy Durazzo, a Stanford Egyetem munkatársa és kollégái szerint a jelentősebb alkoholfogyasztás összefügg a csökkent agyi véráramlással és az agykéreg elvékonyodásával. Ez különösen fontos, mert az agykéreg felelős a magasabb rendű gondolkodási folyamatokért, például a döntéshozatalért és a problémamegoldásért.

A kutatók hangsúlyozzák: ezek a jelek olyan embereknél is megjelentek, akik a hagyományosan alacsony kockázatúnak tartott szinten fogyasztottak alkoholt. A vizsgálatban ez legfeljebb havi 60 ital volt férfiaknál és 30 ital nőknél – egy egység nagyjából 14 gramm tiszta alkoholt, azaz például egy korsó sört vagy egy pohár bort jelent.

Hogyan alakítja át az alkohol az agyat?

A szakértők egészséges, 22 és 70 év közötti felnőttek adatait elemezték, az agy szerkezetét MRI-felvételek segítségével mérték fel. Az eredmények azt mutatták, hogy bár az agykéreg vastagsága is összefüggött az alkoholfogyasztással, még erősebb kapcsolat mutatkozott az agyi véráramlással. Ez arra utal, hogy az alkohol elsősorban a keringésen keresztül károsíthatja az agyszövetet.

A jó vérkeringés kulcsfontosságú az agy számára, ez biztosítja az oxigén- és tápanyagellátást, valamint segíti a salakanyagok eltávolítását. Ha ez romlik, az hosszú távon az idegszövet károsodásához vezethet.

A kutatók szerint az eredmények azt sugallják, hogy még az alkalmi alkoholfogyasztás hatásai is összeadódhatnak az évek során, különösen az életkor előrehaladtával. Ennek egyik lehetséges oka az úgynevezett oxidatív stressz, vagyis a sejtszintű elhasználódás, amelyhez az alkohol is hozzájárulhat.

Létezik biztonságos alkoholfogyasztás?

Fontos ugyanakkor, hogy a tanulmány nem bizonyít közvetlen ok-okozati kapcsolatot: a résztvevőket csak egy időpontban vizsgálták, és az alkoholfogyasztásra vonatkozó adatok önbevalláson alapultak. Más tényezőket – így az étrendet vagy testmozgást – sem vettek figyelembe.

Mindezek ellenére az eredmények illeszkednek egy szélesebb tudományos trendbe, amely egyre inkább megkérdőjelezi, hogy létezik-e valóban biztonságos alkoholfogyasztási szint. Az Egyesült Államok legfrissebb táplálkozási irányelvei már nem határoznak meg konkrét napi limitet, inkább általánosan azt javasolják: minél kevesebb alkoholt fogyasztunk, annál jobb az egészségünknek.

A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség, de az eddigi eredmények alapján érdemes lehet újragondolni, mit is jelent valójában az alkalmi ivás.