Így zsugorodott össze a kutyák agya a háziasítás hatására
Úgy tűnik, a kutyák agymérete már 5000 évvel ezelőtt kisebb volt a farkasokénál.
Egy új tanulmány alapján a kutyák agya farkas őseikhez képest már legalább 5000 évvel ezelőtt elkezdett zsugorodni – számol be a The Guardian. Fontos azonban hozzátenni: ez korántsem jelenti azt, hogy kevésbé lennének intelligensek.
Thomas Cucchi, a Francia Tudományos Kutatási Központ munkatársa és kollégái CT-vizsgálatok segítségével 35 000 és 5000 évvel ezelőtti farkasok és kutyák koponyáját, valamint modern állatok maradványait elemezték, hogy feltérképezzék az agyméret változását az evolúció során. A szakértők törzskönyvezett és kóbor kutyákat, valamint dingókat vizsgáltak.
Az eredmények szerint a mai ebek átlagosan 32 százalékkal kisebb aggyal bírnak, mint az ősi és modern farkasok. A késő neolitikumban (nagyjából 5000–4500 évvel ezelőtt) élt kutyák esetében ez a különbség még nagyobb volt: agyuk akár 46 százalékkal is kisebb lehetett a velük egykorú farkasokénál, miközben méretük a mai mopszokéhoz hasonlított.
Érdekes módon a legkorábbi, ember közelében élő protokutyák – mintegy 35–15 ezer évvel ezelőtt egyedek – még nem mutatták ezt a jellegzetességet. Sőt, az egyik példány agya arányaiban nagyobb volt, ami felveti, hogy a háziasítás korai szakaszában akár növekedhetett is az agyméret.
Mit jelent a kutyák kisebb agya?
Cucchi szerint a kisebb agy nem jelent alacsonyabb intelligenciát. „A mai kutyák életmódja nem mindig ad lehetőséget arra, hogy teljes mértékben kihasználják képességeiket” – mondta. Mint hozzátette: a háziasítás inkább abban tette őket kivételessé, hogy rendkívül jól olvassák az emberi jelzéseket, illetve hatékonyan kommunikálnak velünk.
A jelenség okai egyelőre nem teljesen tisztázottak. Az egyik magyarázat alapján a neolitikus falvak korlátozott erőforrásai a kisebb testű – és így kevesebb energiát igénylő – állatoknak kedveztek. Más elképzelések szerint az agy méretének csökkenése átszerveződéssel járt, ami bizonyos viselkedési előnyöket, például fokozott éberséget eredményezhetett.
Juliane Kaminski, a Portsmouth-i Egyetem szakértője – aki nem vett részt a vizsgálatban – úgy véli, a protokutyák még nem hordozták a háziasítás klasszikus jegyeit. Ez arra utal, hogy az ember és kutya kapcsolata kezdetben lazább lehetett, és csak később alakult ki az a szoros együttműködés, amely ma is jellemzi ezt a különleges szövetséget.
Hamarosan túl meleg lesz a rizstermesztéshez fő termőhelyén
Bár a termesztett rizs vad őse egykor Délkelet-Ázsia forró, párás régiójában élt, azonban az utódja egyszerűen nem bírja azt a hőséget, amely a klímaváltozásban beköszönt.
Krízisben lehet a termékenység, emberek és állatok is érintettek
Szakértők egy csoportja szerint bizonyos szintetikus anyagok globálisan veszélyeztetik a termékenységet.
Panorámaképek érkeztek a Mars felszínről
A két képet a Curiosity, illetve a Perseverance marsjáró fotói alapján hozták létre.
A méhek is értenek a matematikához
A méhekről a szakértők régóta tudják, hogy meglepően intelligensek, de a számokkal kapcsolatos képességeik továbbra is vitatottak.
Elmarad a csúcsvirágzás, a klímaváltozás átírja a szakurát
Japán ikonikus cseresznyefái akkor tudnak teljes pompában virágba borulni, ha a fák a téli hónapok során kellően hidegben lehettek, a klímaváltozás azonban átírja az ünnepet.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
