Két héttel hosszabb lett a pollenszezon Európában

Egy új, a The Lancet folyóiratban megjelent kutatásban a klímaváltozás európai egészségügyi hatásait mérték fel. 44 különböző tényezőt vizsgáltak a hatásokról és azokról az intézkedésekről, amelyekkel ezeket igyekeznénk elhárítani. A kutatók az 1991-2000 közti évtized adatait hasonlították a 2015-2024 közti évtizedéhez.

Az eredmények számos negatív hatást tártak fel, amelyekre muszáj odafigyelni, mivel a további éghajlati átalakulás rontani fog még a helyzeten. A kutatók hangsúlyozták, hogy mielőbbi valós cselekvésre van szükség, például a fosszilis energiahordozók kivezetésére.

Az eredmények számos negatív tényezőt feltártak:

• Jelenleg 2 héttel tovább tart Európában a pollenszezon, az allergiásokat ez tovább terheli, és persze az egészségügyi kiadásokat is növeli.
• Európa területének 99,6 százalékán nőtt a hőséghez köthető halálozás, egymillió lakosra számítva 52 plusz halálesettel évente. A napi hőségriasztások száma 318 százalékkal nőtt ezen időszakban.
• A fertőző betegségek is könnyebben terjedhetnek. A dengue-láz esetében a számítások szerint 297 százalékkal nőtt a fertőzés átadásának esélye kontinensünkön. E betegséget az Aedes nembe tartozó szúnyogok terjesztik, így az egyre nagyobb területen élő ázsiai tigrisszúnyog is. A szúnyog egyre északabbi meghonosodása azt is jeleneti, hogy akár helyi járványok is kialakulhatnak majd hamarosan.
• A hőséghez és aszályhoz köthető élelmiszer-ellátási bizonytalanság – leginkább a kis jövedelműek számára – nőtt. A szegények 10,9 százalékponttal nagyobb eséllyel tapasztalnak ilyesmit, a közepes jövedelmű rétegekhez képest. Az erdőtüzek hatásai is inkább a hátrányosabb helyzetűeket érintik, ráadásul számukra kevesebb az elérhető zöldterület is.
• Az otthoni fatüzeléshez és növényi anyagok égetéséhez köthető halálozás 2000-től 2022-ig 4 százalékkal nőtt.

Mindezek azt jelentik, hogy a klímaváltozás már most káros hatással van az emberek egészségére, és ha nem csökkentjük globálisan az üvegházgázok kibocsátását, ez a helyzet csak tovább romlik majd. Emellett Európának még szorosabban el kell köteleznie magát a fosszilis energiahordozók kivezetése mellett, beleértve az egyes nemzetek saját stratégiáit is. Eddig csupán Dánia készített efféle nemzeti stratégiát, a forrásait a klímaváltozás elleni fellépésre és az egészségügyi rendszer alkalmazkodására irányítja át.