Egyre biztosabb: a rovarok is éreznek fájdalmat

Új, tücskökön alapuló vizsgálat igazolja, hogy a rovarok nem pusztán reflexszerűen reagálnak a fájdalomra.

Egy új tanulmány alapján a tücskök nem csupán reflexszerűen reagálnak a sérülésekre, hanem a fájdalomhoz hasonló élményt is átélhetnek – számol be a The Guardian. A vizsgálat azt mutatta, hogy a rovarok sérült csápjukat hosszasan ápolják, tisztogatják, ahhoz hasonlóan, ahogy egy kutya nyalogatja fájó mancsát.
Az elmúlt időszakban egyre több bizonyíték kerül elő arra vonatkozóan, hogy a laikus számára egészen meglepő állatok is érzékelik a fájdalmat. Ez számos állatjóléti és etikai kérdést vet fel.
Az új kutatást Thomas White, a Sydney-i Egyetem munkatársa vezette. A szakember szerint fontos különbség van az egyszerű idegi reflex és a fájdalom között: utóbbi nem pillanatnyi reakció, hanem egy tartósabb, kellemetlen érzés, amely viselkedésváltozást is kiválthat.
Hogyan vizsgálható az állatok fájdalomérzete?
Mivel az állatok fájdalmát nehéz közvetlenül bizonyítani, a kutatók viselkedési jelekre támaszkodnak. Az egyik ilyen jel az úgynevezett rugalmas önvédelem, amely során az állat tartósan egy adott sérült testrészre irányítja figyelmét.
Az elemzésben több tucat házi tücsköt vizsgáltak – a világszerte elterjedt faj hazánkban is megtalálható. Egyes egyedek egyik csápjához 65 Celsius-fokos forrasztópákát érintettek rövid időre, más példányok ugyanilyen, de nem felhevített eszközt kaptak, míg a harmadik csoport kontrollként szolgált. A hőmérsékletet úgy választották meg, hogy kellemetlen legyen, de ne okozzon maradandó sérülést.
Segítsd te is a National Geographic munkáját! A Google új, Preferred Sources funkciója lehetővé teszi, hogy a Google-fiókkal rendelkező felhasználók megjelöljék preferált, megbízható hírforrásaikat. Magazinunk számára nagy segítséget jelentene, ha minél többen a National Geographicot is ezek közé választanák. Ha támogatnád munkánkat, jelentkezz be Google-fiókodba, majd az alábbi linkre kattintva jelöld meg a National Geographic oldalát preferált forrásként!
Az eredmények azt mutatták, hogy a felhevített eszközzel érintett tücskök feltűnően sokat foglalkoztak az érintett csáppal, gyakran tisztogatták, hosszú ideig ápolták, miközben a többi állat gyorsan visszatért normális viselkedéséhez.
Az emberek alábecsülik a rovarokat
White szerint ha ugyanezt a viselkedést egy kutyánál vagy más emlősnél látnánk, gondolkodás nélkül fájdalomként értelmeznénk. A rovarok esetében azonban az emberek hajlamosak másként gondolkodni, részben azért, mert ezek az állatok nagyon eltérnek tőlünk.
Az elmúlt évek vizsgálatai egyre összetettebb képet festenek a rovarokról. Korábbi elemzések kimutatták például, hogy a poszméhek tudatosan repülnek, és képesek egymástól tanulni.
Kate Umbers, a Sydney-i Egyetem szakembere és a csapat tagja kiemelte: az emberek rendszeresen alábecsülik a rovarokat, pedig rendkívül összetett képességekkel bírnak. Példaként a több száz kilométert vándorló ausztrál bogong lepkéket említette, amelyek éjszaka is képesek tájékozódni az ismeretlen tájakon.
Az új eredményeknek gyakorlati jelentősége is lehet, hiszen a tücsköket világszerte hatalmas mennyiségben tenyésztik élelmiszerként, állati takarmányként és kutatási célokra. Ha valóban képesek fájdalomszerű élmények átélésére, az állatjóléti szempontokat is újra kell gondolni.







































































































































































































