Mesterséges tojást hozott létre a Colossal Biosciences

A Colossal Biosciences azt állítja: komoly lépést tett a kihalt moák „feltámasztása” felé – számol be a The Guardian. A biotechnológiai vállalatnak a közelmúltban sikerült mesterséges tojáshéjat kifejlesztenie.

Mint ismeretes, a Colossal célja, hogy különböző kihalt állatfajokat hozzon vissza. Bár a cég gyakran fajfeltámasztásról beszél, valójában arról van szó, hogy a genetikai segítségével, az adott állat kihalt rokonát génszerkesztés alá vetve rekonstruálnák az adott élőlényt.

Az érvelés szerint ezzel kiesett ökológiai szerepeket lehetne pótolni – hogy a megoldás valójában mennyire megbízható, hasznos vagy éppen etikus, arról itt írtunk bővebben. Tény ugyanakkor, hogy a Colossal egyes fejlesztései komoly segítséget jelenthetnek a még élő, veszélyeztetett fajok védelmében.

Mire jó a mesterséges tojás?

Az egykor Új-Zélandon élő moák a valaha ismert legnagyobb madarak közé tartoztak. Egyes fajok akár 3 méter magasra és 200 kilogrammosra is megnőttek. Ezen röpképtelen állatok nagyobb tojást raktak, mint bármely mai madár.

A Colossal a rekonstrukcióhoz szilikonalapú inkubációs rendszer hozott létre, amely alkalmas az embriók fejlődésének támogatására. Andrew Pask, a vállalat vezető biológusa szerint a fejlesztés a természetes tojáshéj oxigénáteresztő képességét utánozza. A technológiát tyúkok keltetésére már sikeresen alkalmazták.

Sok kritika éri a Colossalt

Ahogy a Colossal korábbi projektjei esetében, úgy itt is elmondható, hogy a kísérlet komoly szkepticizmust váltott ki a tudományos közösségben. Több szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalat egyelőre csak sajtóközleményben ismertette az eredményeket, részletes adatokat nem közölt, független ellenőrzésnek nem vetette alá az információkat.

Louise Johnson, a Readingi Egyetem evolúciós genetikusa szerint a bejelentés ugyan hangzatos, de valódi értékelésre csak akkor lesz lehetőség, ha a részletes eredményeket tudományos folyóiratban is publikálják.

A moák feltámasztása technikailag rendkívül nehéz feladat lenne. Ezen madarak mintegy 600 éve pusztultak ki, a genetikai állományuk teljes rekonstruálása pedig gyakorlatilag lehetetlen. A vállalat korábbi, sokat vitatott óriásfarkas-projektjénél sem valódi másolatot hoztak létre – sőt.

Független szakértők etikai kérdéseket is felvetettek. Carles Lalueza-Fox, a Barcelonai Természettudományi Múzeum igazgatója kiemelte: nem világos, lenne-e ökológiai értelme olyan génszerkesztett, modern madarak megalkotásának, amelyek csak külsőleg hasonlítanának a moákra. Kérdéses, hogy ezek miként viselkednének a moák egykori élőhelyein.