Először sikerült kivonni a Homo erectus genetikai anyagát

Egy friss tanulmány alapján első alkalommal sikerült genetikai információkat kinyerni Homo erectus-fosszíliákból – számol be a Live Science. Az eredmények arra utalnak, hogy ősi rokonunk szoros kapcsolatban állhatott a gyenyiszovai emberekkel, sőt közvetve a modern emberekkel is.

A vizsgálat során kínai lelőhelyekről származó, mintegy 400 ezer éves Homo erectus-maradványokat vizsgáltak. Fu Csiaomej, a Kínai Tudományos Akadémia munkatársa és kollégái hat egyed fogzománcából vontak ki fehérjéket, majd ezek aminosavsorrendjét elemezték. Bár az ilyen korú kövületekből DNS-t eddig nem sikerült kivonni, a fehérjék tartósabbak, így új lehetőséget kínálnak az emberi evolúció feltérképezésére.

Az elemzés egyik legérdekesebb eredménye, hogy két különleges aminosav-változatot is azonosítottak. Az egyik kizárólag a Homo erectus egyedekben jelent meg, a másik viszont a gyenyiszovai emberekben is megtalálható volt. A kutatók szerint ezt a genetikai örökséget később egyes Homo sapiens-csoportok is megkapták a gyenyiszovaiakkal való keveredés következtében.

Az emberi evolúcióról árulkodnak az eredmények

A Homo erectus a modern ember első Afrikán kívüli elődje volt, amely nagyjából 1,8 millió éve hagyta el a kontinenst, majd sikeresen elterjedt Eurázsiában. Viszonylag nagy aggyal bírt, fejlett kőeszközöket készített, és rendkívül hosszú ideig fennmaradt – körülbelül 108 ezer éve tűnt el.

A vizsgálat az új adatok mellett új kérdéseket is felvet. A középső pleisztocén korban (nagyjából 774-129 ezer évvel ezelőtt) több embercsoport élt egyszerre Afrikában és Eurázsiában, köztük a Homo erectus, a neandervölgyiek, a gyenyiszovaiak és a korai Homo sapiens. A periódusra középső pleisztocén zűrzavarként szoktak hivatkozni, mert rendkívül nehéz meghatározni, mely csoportok hogyan kapcsolódtak egymáshoz.

John Hawks, a Wisconsin–Madison Egyetem paleoantropológusa – aki nem vett részt a vizsgálatban – úgy véli, az új eredmények arra utalnak, hogy az emberi evolúció sokkal inkább különböző populációk keveredéséről szólt, mint egymástól élesen elkülönülő fajokról. Érdemes hozzátenni: elképzelhető az is, hogy egyes kínai fosszíliákat tévesen soroltak a Homo erectushoz, miközben valójában a gyenyiszovai emberek rokonai lehettek.

Fu Csiaomej szerint a most alkalmazott paleoproteomikai módszer fontos áttörés lehet. Ez a technika olyan ősi biológiai információkat is képes feltárni, amelyekből DNS már nem maradt fenn.

Bár a kutatók egyelőre nem tudják pontosan rekonstruálni a Homo erectus evolúciós történetét, a mostani eredmények újabb bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy az emberi családfa sokkal összetettebb és szerteágazóbb, mint azt korábban gondolták.