Fogy az oxigén a világ folyóiból

Egy új tanulmány alapján a világ folyóinak többsége egyre gyorsabb ütemben veszít az oldott oxigénjéből – számol be a ScienceAlert. Ezen létfontosságú anyag elengedhetetlen a vízi fajok számára.

A kutatók szerint a folyók közel 80 százalékában csökkent az oldott oxigén mennyisége az elmúlt évtizedekben, és a folyamat várhatóan tovább gyorsulhat. Csi Guan, a Kínai Tudományos Akadémia munkatársa és kollégái több mint 3,4 millió műholdfelvétel és klímaadatok elemzésével követték nyomon több mint 16 ezer folyó állapotát 1985 és 2023 között. Eredményeik szerint a folyók átlagosan évtizedenként literenként 0,045 milligramm oldott oxigént veszítenek.

Az oldott oxigén nem azonos a vízmolekulák oxigénjével: ez az a gáz halmazállapotú anyag, amelyet a halak, a planktonok, a vízinövények és a baktériumok hasznosítanak. A melegedő víz azonban egyre kevésbé képes megtartani ezt.

Ezek a folyók a leginkább érintettek

A globális felmelegedés tehát közvetlenül hozzájárul a folyók oxigénvesztéséhez. A kutatók szerint a globális deoxigenizáció mintegy 63 százalékáért ez a folyamat felelős.

A legdrámaibb változásokat nem az északi területeken, hanem a trópusi folyókban figyelték meg. Különösen súlyos a helyzet a Gangesz esetében, ahol az oxigénvesztés üteme 20-szor gyorsabb a globális átlagnál. Hasonló problémák jelentkeznek az Amazonas vízrendszerében is.

A trópusi folyók eleve melegebbek, ezért már korábban is kevesebb oldott oxigént tartalmaztak, így könnyebben elérhetik az úgynevezett hipoxiás állapotot, amikor a legtöbb élőlény számára már nincs elegendő oxigén a túléléshez.

Rendkívül veszélyes folyamat zajlik a folyókban

A helyzetet tovább rontják a hőhullámok, a gátak és az emberi tevékenységből származó szennyezések. A lassabban áramló víz kevesebb oxigént kever be a légkörből, miközben a megnövekedett só-, tápanyag- és szervesanyag-tartalom tovább csökkenti az oxigén oldhatóságát. Ha egy folyóban tömeges halpusztulás kezdődik, az elbomló élőlények még gyorsabban fogyasztják el a maradék oxigént, így könnyen kialakulhatnak úgynevezett „halott zónák”.

Guan szerint a folyók vesztesége lassú, de rendkívül veszélyes folyamat. A tartósan alacsony oxigénszint a biológiai sokféleség csökkenéséhez, valamint a vízminőség romlásához vezethet.

A kutatók úgy vélik, hogy az évszázad végére a dél-amerikai, indiai, sarkvidéki és kelet-amerikai folyók jelentős része további mintegy 10 százaléknyi oldott oxigént veszíthet, ha az emberiség nem mérsékli érdemben a fosszilis energiahordozók használatát.