Ilyen lesz a NASA holdbázisa

Frissítette a NASA az Artemis-programot, az amerikai űrügynökség szerint az évtized végén, legkorábban 2028-ban ismét emberek léphetnek a Hold felszínére, a 2030-as évek elején pedig megkezdődhet egy kiterjedt holdbázis kiépítése is – számol be az IFLScience. A NASA egy sajtótájékoztatón jelentette be a legújabb terveket.

Mint ismeretes, idén tavasszal hajtották végre az Artemis-program első emberes küldetését, ennek során négy űrhajós kerülte meg a Holdat. A korábbi terv az volt, hogy már az Artemis-3-mal megtörténjen a Holdra szállás, ám végül további missziókról döntöttek.

Ilyen további küldetések következnek az Artemis-programban?

A NASA most arról számolt be, hogy a közeljövőben további előkészítő küldetéseket hajtanának végre. Az első, legkorábban 2026 őszére ütemezett misszió során a Blue Origin Blue Moon nevű holdkompja juttat majd tudományos műszereket a Holdra. A rendszer a SpaceX Starshipje mellett az egyik olyan jármű, amelyet a NASA a jövőbeli emberes holdraszállásokhoz választott ki.

A küldetésen kamerák is helyet kapnak, amelyek azt vizsgálják majd, hogyan befolyásolják a hajtóművek a Hold felszínét. Emellett egy speciális lézeres navigációs rendszert is tesztelnek, amely mesterséges tájékozódási pontok segítségével segítheti a jövő űrhajósait.

A Moon Base-2 (Holdbázis-2) nevű második misszióban az Astrobotic Griffin leszállóegysége visz újabb rakományt a Holdra, köztük az Astrolab FLIP roverét. Ez a jármű a később érkező holdjárók előfutára lehet. A NASA két vállalatot, az Astrolabot és a Lunar Outpostot már meg is bízta a fejlesztéssel.

A harmadik küldetés, a Moon Base-3 tudományos kísérleteket szállít majd, köztük az Európai Űrügynökség és a Koreai Csillagászati és Űrtudományi Intézet eszközeit. Ezek a missziók megalapozzák majd a hosszú távú jelenlétet.

Ilyen lesz a NASA holdbázisa

A tervek szerint a holdbázis az égitest déli pólusának közelében épülhet fel. Nem egyetlen központi állomásról lesz szó, hanem szétszórt létesítmények hálózatáról, az infrastruktúra különálló lakómodulokból, kutatóállomásokból és energiaellátó rendszerekből állhat majd.

Carlos García-Galán, a NASA holdbázisprogramjának vezetője szerint egy több száz négyzetkilométeres létesítményt képzelnek el, amelynek különféle egységei együtt biztosítják a tartós emberi megtelepedést. Nujoud Merancy, a program mérnöke hozzátette: a holdi környezet miatt a rendszereket egymástól távol kell elhelyezni. A lakómodulokat például napfényes magaslatokra telepítenék, míg az energiaellátást biztosító nukleáris rendszerek akár a sugárzás miatt távolabb kell elhelyezni.

A NASA a sajtótájékoztatón a MoonFall nevű projektet is bejelentette, ebben négy drónt küldenének az égitestre. Ezek önállóan térképeznék fel a felszínt egy holdi nappalon keresztül – ez nagyjából 14 földi napnak felel meg –, hogy előkészítsék az emberes küldetéseket.

Az Artemis-program komoly geopolitikai és jogi kérdéseket is felvet. Az 1967-es világűrszerződés értelmében egyetlen ország sem sajátíthatja ki az égitestet, így az állandó bázis létrehozása nemzetközi vitákhoz vezethet.

Jared Isaacman, a NASA igazgatója szerint fontos, hogy az Egyesült Államok elsőként érkezzen meg a Holdra, ám az országnak tiszteletben kell tartania a többi nemzet holdi tevékenységét.