Százezer évre zárnák el a radioaktív hulladékot Finnországban

A világ első végleges mélygeológiai nukleárishulladék-tárolója hamarosan megkezdheti működését Finnország délnyugati részén – számol be az AFP. Az Onkalo nevű létesítményt 433 méterrel a felszín alatt, közel 2 milliárd éves gránitos alapkőzetbe vájták, célja pedig az, hogy végleges nyughelyet biztosítson az ország kiégett nukleáris fűtőelemeinek.

A nukleáris energia egyik legnagyobb problémája a radioaktív hulladék kezelése. Az atomerőművek az 1950-es évek óta termelnek olyan kiégett fűtőelemeket, amelyek akár több tízezer évig is veszélyesen sugárzóak maradnak. Ezeket jelenleg jellemzően ideiglenes lerakókban őrzik, Finnország azonban elsőként nyithat meg egy végleges föld alatti tárolót.

A létesítményt a Posiva nukleárishulladék-kezelő vállalat építi 2004 óta, a beruházás költsége mára elérte az 1 milliárd eurót. Az Onkalo 6500 tonna uránnak megfelelő kiégett fűtőelem befogadására lesz képes, elsősorban Finnország öt atomreaktorának hulladékát fogadja majd.

„Reméljük, hogy még az év végén, de legvalószínűbben a jövő év elején megkezdhetjük a működést” – mondta Philippe Bordarier, a Teollisuuden Voima Oyj (TVO) nukleáris energiavállalat vezérigazgatója.

Mennyi időre zárhatják el a radioaktív hulladékot?

A kiégett fűtőelemeket először korrózióálló rézkonténerekbe zárják, majd a föld alatti alagutakban kialakított furatokba helyezik. A tárolóüregeket bentonit agyaggal töltik fel, amely megakadályozhatja a víz bejutását és a radioaktív anyagok kiszabadulását. Miután egy-egy, mintegy 300 méter hosszú alagút megtelik, vasbetonnal megerősített „dugóval” zárják le azt.

A jelenlegi tervek alapján a hulladék elhelyezése körülbelül száz éven át tart majd, ezt követően a teljes létesítményt lezárják. A cél az, hogy a tároló legalább 100 ezer évig biztonságosan elszigetelje a radioaktív anyagokat.

„Lényegében örökké biztonságosnak kell lennie” – mondta Lauri Parviainen, a Posiva vegyésze. Mint hozzátette: a kiégett üzemanyag még több tízezer évig erősen radioaktív marad, bár 100 ezer év elteltével sugárzási szintje már megközelíti azt, amely az eredeti uránércre jellemző.

A finn sugárvédelmi és nukleáris biztonsági hatóság, a STUK szakemberei egészen 1 millió évre előre vizsgálták a lehetséges kockázatokat. Jarkko Kyllonen, a STUK nukleáris biztonsági szakértője szerint a legkritikusabb időszak az első 10 ezer év, amikor különösen fontos, hogy a rézkapszulák sértetlenek maradjanak.

Mit gondolnak a finnek a hulladéktárolóról?

A hosszú távú veszélyek közé tartozik a kapszulák korróziója, illetve a jövőbeli jégkorszakok során bekövetkező földrengések hatása. Kyllonen ugyanakkor úgy véli, az eddigi kockázatelemzések eredményei kedvezőek.

A projekt Finnországban viszonylag széles társadalmi támogatottságot élvez. Matti Kojo, a Lappeenranta-Lahti Műszaki Egyetem társadalomtudományi professzora szerint a helyiek az évtizedek során elfogadták a tároló létét, és bíznak a hatósági ellenőrzésekben.

A természetvédők azonban aggályokat is megfogalmaztak. „Senki sem tudja garantálni az Onkalo biztonságát több ezer évre előre” – nyilatkozta Tapani Veistola, a Finn Természetvédelmi Szövetség igazgatója.

A létesítmény különleges jelentőségét az adja, hogy mintát mutathat más országok számára is. Miközben Svédországban és Franciaországban hasonló mélygeológiai tárolók épülnek, Finnország lehet az első állam, amely valóban megkezdi a nagy aktivitású nukleáris hulladék végleges föld alatti elhelyezését.