Miért akar szabadon engedni a Google 32 millió szúnyogot?

A vállalat olyan programot indítana, amelynek célja az Amerikában invazív szúnyogok megfékezése.

Szokatlan tervvel állt elő a Google: a vállalat engedélyt kért az amerikai hatóságoktól arra, hogy a következő két év során összesen akár 32 millió steril hím szúnyogot engedhessen szabadon Kaliforniában és Floridában – számol be a The Guardian. A cél a betegségeket terjesztő, invazív populációk visszaszorítása.
A szúnyogokat a világ leghalálosabb állatai között tartják számon, mivel olyan betegségeket terjesztenek, mint a dengue-láz, a Zika-vírus, a chikungunya, a nyugat-nílusi láz vagy a malária. A Google ezért a Debug nevű program keretében egy olyan biológiai védekezési módszert fejleszt, amely a kártevők számának csökkentésére törekszik vegyszerek használata nélkül.
A vállalat kérelmét jelenleg az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala (EPA) vizsgálja. A tervek szerint évente legfeljebb 16 millió szúnyogot bocsátanának ki a két államban. A hatóság a társadalmi egyeztetést követően dönthet a kísérleti engedély kiadásáról.
Miként működik a szúnyogok elleni módszer?
A módszer lényege, hogy a laboratóriumi hím szúnyogokat egy természetes baktériumnemzetség, a Wolbachia tagjaival fertőzik meg. A hímek eleve nem csípnek és nem terjesztenek betegségeket, a fertőzés miatt viszont a speciális egyedek utódai nem fejlődnek ki – a párosodás után a nőstények által lerakott peték nem lesznek életképesek. Ennek eredményeként a szúnyogpopuláció elviekben generációról generációra csökken majd.
A projekt eredetileg a Google X kutatólabor egyik úgynevezett „moonshot”, vagyis rendkívül ambiciózus fejlesztések közé tartozó kezdeményezéseként indult. Később a Verily egészségügyi-technológiai vállalat gondozta, majd 2024 végén a Google anyavállalata, az Alphabet teljes egészében átvette a programot.
A steril rovarok alkalmazása nem új ötlet. A megközelítést évtizedek óta használják különböző mezőgazdasági és közegészségügyi problémák kezelésére. Eric Caragata, a Floridai Egyetem szúnyog–mikroba kölcsönhatásokkal foglalkozó kutatója szerint a Wolbachia baktérium sterilizációs célú alkalmazása mintegy 15 éve ismert és bevált módszer.
Már tesztelik a sterilizáción alapuló technológiát
A Google jelenleg elsősorban az Aedes aegypti, azaz az egyiptomi csípőszúnyog ellen összpontosítja erőfeszítéseit, az Amerikában idegenhonos fajjal szemben különféle módszerekkel küzdenek. Ez a szúnyog felelős a dengue-láz, a sárgaláz, a Zika-vírus és a chikungunya terjedésének jelentős részéért.
A vállalat mérnökei automatizált tenyésztőrendszereket fejlesztettek ki, amelyekben mesterséges intelligenciára épülő képfeldolgozó eszközök választják szét a hím és nőstény példányokat, hogy kizárólag a hímeket engedjék szabadon.
A program egyik legsikeresebb tesztterülete Szingapúr. A helyi környezetvédelmi hatóság adatai alapján a Wolbachiával fertőzött hím szúnyogok tömeges kibocsátása az egyiptomi csípőszúnyog állományának 80–90 százalékos visszaszorulását eredményezte, miközben a dengue-fertőzések száma több mint 70 százalékkal csökkent fél-egy éven belül.
„A szingapúri eredményeink önbizalmat adnak a további terjeszkedéshez” – mondta Linus Upson, a Debug program vezetője. A szakember szerint a cél az, hogy a technológia segítségével Ázsia és más, a szúnyogok által terjesztett betegségek által súlyosan érintett térségek közösségeit is hatékonyabban védhessék.








































































































































































































