Ezért képes évszázadokig verni a grönlandi cápa szíve

A grönlandi cápa a leghosszabb élettartamú gerinces állat, akár 400 évig is élhet, így számos, az öregedéssel kapcsolatos kérdésre segíthet választ találni.

A grönlandi cápa (Somniosus microcephalus) 5 méteresre is megnő, ám távolról sem ez a legizgalmasabb tulajdonsága. Rekorder élettartamú gerinces, évente egy centit nő, és csak 150 éves korára válik ivaréretté, ám megélheti a 400-500 évet is.
Az Atlanti-óceán északi régiójában él, hideg, mély, sarkvidéki vizek lakója, igen lassan úszik (másodpercenként 30 centit), és valószínűleg nem is nagyon tud jelentősen felgyorsulni. De vajon miként marad működőképes a szíve?
Az ember esetében az életkor előrehaladtával az egyébként makkegészséges szív is jelentős szöveti átalakulást mutat. Például a szívizomból egyre inkább kötőszövetszerű, heges szövet válik, az összehúzódó szívizomsejtek tartaléka elfogy, halmozódik a sejtekben az oxidatív stressz hatása, és ezek miatt romlik a szív működése. Ma már egyre jobban átlátjuk ezen átalakulás molekuláris, genetikai hátterét, ám az nem világos, hogy a grönlandi cápa vajon elkerüli-e ezeket.
A Leibniz Öregedéskutató Intézet – Fritz Lipmann Intézet számolt be a grönlandi cápák szívének vizsgálatáról. Az Aging Cell folyóiratban publikált kutatási eredmények azt mutatták, hogy ez a rendkívül hosszú életű hal sem kerülheti el a szív szöveteinek öregedését – ám valamiért ez az élettartamát mégsem befolyásolja. Sokkal inkább az lehet e hal szuperképessége, hogy mindezen szöveti károsodás ellenére is fenntartja a szív élettani funkcióit.
A grönlandi cápa szépen öregedik
Sok hosszú élettartamú állatfajnál ismerjük azokat az élettani megoldásokat, amelyek például a rák megelőzésében vagy a szervezetben fellépő gyulladások ellen, a sejtszintű folyamatok stabilitásában játszanak szerepet. Ezek, az előzetes genetikai elemzések alapján a grönlandi cápánál is megvannak.
A kutatók most a szív vizsgálatához két másik halfajjal végeztek összehasonlításokat: a gyors öregedés modellállata, a rendkívül rövid élettartamú türkiz killi, és a grönlandi cápa kb. 10 éves életű mélytengeri rokona, a fekete tüskéscápa. A kutatók azt vizsgálták meg, hogy e halakban számos, a sejtszintű öregedést jelző molekula miként működik, mennyi van ezekből a sejtekben.
A grönlandi cápa szívszövetei mutatták az öregedés ismert jeleit, azokat a szöveti és sejtszintű, molekuláris változásokat, amelyek a korral ismereteink szerint együtt járnak. Azt olvashatták ki belőlük a kutatók, hogy ezek a sejtek hosszú időn át nagy terhelést viseltek el. Azonban, megdöbbentő módon, ezek az átalakulások és változások nem jártak együtt a szívszövet funkcióvesztésével. Magyarul, mindezek ellenére is képes volt a grönlandi cápa szíve ellátni feladatát, képes volt az öregedés hatásait kompenzálni.
A kutatás eredménye tehát azt mutatta, hogy nem elkerüli az öregedés hatásait, hanem hosszú időn át képes ezeket tompítani, ellensúlyozni. A hosszú élettartam a biológiai ellenállóképességét jelzi – ezen folyamatok megértése pedig az embernél is elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy az öregedést egészségessé tehessük.








































































































































































































