Ősi mikroorganizmusok élhetnek Ötzi testén

A szakértők olyan élesztőket észleltek a világhírű jégember testén, amelyek nem sokkal halála után kerülhettek rá.





Egy új tanulmány alapján különleges mikroorganizmusok élhetnek Ötzi, a világhírű alpesi jégember 5300 éves testén – számol be a Live Science. A szakértők szerint a múmia bőrén és gyomrában olyan hidegkedvelő élesztőgombák fordulhatnak elő, amelyek röviddel a rézkori férfi halála után telepedtek meg rajta, és egy részük akár ma is aktív lehet.
Mohamed Sarhan, a Eurac Research Múmiakutató Intézetének mikrobiológusa és kollégái Ötzi bőréről, a testéből származó olvadékvízből, valamint a környezetéből vett minták genetikai vizsgálatával térképezték fel mikrobiomját. Meglepő eredményként négy olyan hideghez alkalmazkodott élesztőtörzset sikerült tenyészteniük, amelyek az Alpok gleccsereinek mikrovilágából származhatnak.
Az adatok arra utalnak, hogy az érintett gombák vagy több mint 5000 éve szunnyadtak, vagy az eredeti mikroorganizmusok leszármazottai. Az egyik törzs, a Glaciozyma nevű élesztő az elmúlt évtizedben kifejezetten elszaporodott, ami arra utal, hogy a múmia jelenlegi, mínusz 6 Celsius-fokos tárolási körülményei között is képes elboldogulni.
Kenyeret készítettek az Ötzin talált élesztő segítségével
A vizsgálat meglepő fordulata, hogy az egyik élesztőtörzs ígéretesnek bizonyult kovászos kenyér készítésére. „Működött, a tészta kifejezetten jó volt” – mondta Sarhan. Hozzátette, hogy a jövőben akár az élelmiszeripar is hasznosíthatja ezeket a különleges mikroorganizmusokat kenyér- vagy sörgyártásban.
Az elemzések ugyanakkor arra is rámutattak, hogy Ötzi testén számos modern mikroba is megjelent az elmúlt évtizedek konzerválási munkálatai során. Egyelőre nem ismert, hogy ezek, illetve az ősi élesztők veszélyeztetik-e a múmia állapotát. Frank Maixner, a Múmiakutató Intézet igazgatója szerint az eredmények arra utalnak, hogy a jégember nem statikus lelet, hanem dinamikus biológiai rendszer.
Hiába telt el 35 év Ötzi megtalálása óta, a múmia máig szolgáltat felfedeznivalót az ősi tetoválásoktól a vírusokon át a genetikáig. A mostani kutatás ritka betekintést nyújt a rézkor emberének mikrobiális világába, igaz, a szakemberek hangsúlyozzák: egyetlen ember vizsgálata nem feltétlenül tükrözi egy egész korszak népességének állapotát.








































































































































































































