A gombák világává vált a bolygó a dinók alkonyán

A gombák különleges szereplői élővilágunknak és fontos tényezői annak, ahogy ma a bolygónk kinéz. Valószínűleg a gombák tették lehetővé, hogy az első vízi növények „kilépjenek” a szárazföldre, mivel a növényeket kb. 100 millió évvel megelőző gombák voltak képesek a felszínt alkotó kőzeteket talajjá alakítani.

Egy másik elképzelés szerint a gombákkal társult algák alkotta zuzmók látták el ezt a feladatot. A gombákra, úgy tűnik, szükség volt ahhoz, hogy a világunk lakhatóvá váljon a szárazföldeken is. A gombák azonban más élőlények lebontásában is kulcstényezők, ezért feltételezhető volt, hogy egy-egy katasztrófa után az élőlények maradványainak feldolgozásában is részt vállaltak.

És valóban: bolygónk történetének eddigi legnagyobb kihalási hulláma idején, a perm időszak végén, 252 millió éve a gombák világszerte elszaporodtak, amint arról az őslénytani leletek tanúskodnak. De vajon a másik nagy kihalásban, a dinók végzetét elhozó Chicxulub-becsapódást követő időszakban is ez volt a helyzet?

Eddig a kréta időszak végéből csupán egy új-zélandi lelőhelyen találtak erre utaló nyomokat, ezért nem volt biztos, hogy ekkor is globális jelenségről lehetett szó. Egy kutatásban nemrégiben három észak-amerikai (egy coloradói és két észak-dakotai) lelőhelyet vizsgáltak meg, a maradványokban a gombák mikroszkopikus spórái után kutatva. A lelőhelyek a becsapódástól 2500, illetve 5500 kilométerre voltak a kréta időszak végén.

The Cretaceous-Paleogene mass extinction created boom times for one specific kind of life: fungi. Major global ecological upheaval and Deccan volcanism made Earth inhospitable for plants, but fungi flourished on the abundant decaying biomass. In PNAS: https://t.co/3kvKAsNP2d pic.twitter.com/qvle8KaBSZ

— PNASNews (@PNASNews) May 21, 2026

Az őslénykutatók általában átszitálják, átszűrik az ősmaradványokat tartalmazó törmeléket, hogy az abban lévő, számukra érdekes darabok maradjanak csak a vizsgálandó anyagban. E folyamatnak azonban a porszemeken túl áldozatául esnek az egészen mikroszkopikus ősmaradványok, így a gombaspórák is.

A kutatók most épp ezért nem távolították el ezeket az egészen apró törmelékeket, hanem alaposan megvizsgálták mikroszkópjaik alatt – és rá is bukkantak a jelentős mennyiségű gombaspórára. A vizsgálatokban a korszakhatár előtti és utáni időszak rétege is szerepelt, így egy több tízezer évet átfogó mintát ellenőriztek a szakemberek.

Érdekes módon két gombaspóra-csúcsidőszakot is találtak. Az egyik a becsapódást követően jelent meg, vagyis az elvárt időben, ráadásul elképesztően sok volt a spóra: a mikroszkopikus maradványok mintegy fele. Volt azonban egy kissé korábbi csúcs is, amelyre még 10-30 ezer évvel a Chicxulub előtt került sor.

A kutatók szerint ez egybeesett egy lehűléssel, amelyet viszont a Dekkán-trapp óriási bazaltvulkáni kitörése okozhatott. A kitörés, amely nemcsak több százezer köbkilométernyi kőzetolvadékot juttatott a felszínre, hanem rengeteg olyan gázt is pumpált a légkörbe, amelyek hozzájárultak a korabeli éghajlat alakulásához. Ez teremthette meg a kedvező körülményeket a kihalás előtti évezredekben a gombák számára.

Ez a felfedezés ahhoz az elmélethez nyújt adalékot, amely szerint a kréta végi kihalás nem pusztán a becsapódó aszteroidának volt köszönhető, hanem ahhoz a Dekkán kitörése is hozzájárult. Ez az elképzelés azon alapul, hogy a becsapódást megelőzően már olyan környezeti változások zajlottak bolygónkon, amelyek az élővilág számára extra kihívást jelentettek.

Ezzel pedig a becsapódáskor már egy legyengült bioszféra „várta” az aszteroidát, így annak – mondhatni – igen könnyű dolga volt. A két csapás együttesen tudta lesöpörni bolygónkról a dinók világát. (Ennek az elképzelésnek is vannak persze ellenzői, más bizonyítékok alapján.)

Az elmúlt években több kutatás is foglalkozott a Dekkán kitörésének időrendjével, és egyre több eredmény utal arra, hogy összefüggésbe lehet hozni a kréta végi kihalással. A komplex folyamatok közt szerepel az a lehűlés is, amely kb. 30 ezer évvel a kréta időszak vége előtt játszódott le, és amely megbontotta a bioszféra stabilitását. A mostani kutatás eredményei is ezt támasztják alá.

A kutatás legfontosabb következtetése azonban az, hogy egyszerűen módszertani hiba kidobni a legapróbb törmeléket, hiszen abból is rengeteg adat kiolvasható.

Külön érdekesség, hogy a két réteg gombaspórái eltértek egymástól. A réteghatár előtti spórák kicsikék és gömbölydedek voltak, feltehetően olyan gombákból származtak, amelyek a stresszelt ökoszisztémában, elsavasodó talajban találtak igazi otthont. A becsapódást követő időszak gombái azonban jóval gazdagabb gombavilágot mutatnak.

Itt nemcsak a nagyobb méretű, ovális spórák voltak nagy számban jelen, hanem rengeteg gombafonal-töredéket is találtak a kutatók. Úgy vélik, ezek az elpusztult élőlények lebontására szakosodott gombák maradványai lehettek. Bár azt egyelőre nem lehet eldönteni, hogy miféle gombacsoportokhoz tartozhattak ezek a gombák, az azonban egyértelmű, hogy két teljesen eltérő közösség számára voltak kedvezőek a két korszak körülményei.