Több ezer gyenyiszovai gén dolgozik ma is egyes emberek immunrendszerében

Egy új tanulmány alapján az óceániai népességek egyes tagjai több ezer olyan génváltozatot hordoznak, amelyeket a gyenyiszovai emberektől örököltek, és ez ma is aktívan befolyásolja immunrendszerük működését – számol be a Live Science. A szerzők szerint munkájuk a valaha készített legátfogóbb térkép a gyenyiszovai eredetű DNS-szakaszokról.

A gyenyiszovaiak a neandervölgyiekhez hasonlóan a modern ember közeli rokonai voltak, akik Ázsiában éltek. Bár az egykori faj mintegy 30 ezer éve eltűnt, és mára csak néhány töredékes fosszília maradt utána, genetikai nyomai bizonyos mai népcsoportokban még megtalálhatók. Ebből a szempontból különösen érdekesek Pápua Új-Guinea lakói, akik genomjuk akár 5 százalékát is tőlük örökölhették. Összehasonlításképpen: a kelet-ázsiai népességekben ez az arány jellemzően mindössze 0,1 százalék körüli.

Rengeteg gyenyiszovai génváltozatot találtak

A kutatók most 12 különböző óceániai populáció 177 tagjának genomját szekvenálták, majd az adatokat több mint 1200 korábban vizsgált genommal vetették össze. A szakértők a korábbi rekordnál háromszor nagyobb gyenyiszovai genetikai adatbázist állítottak össze, amelynek több mint 70 százaléka kizárólag az óceániai népességekhez kötődik.

A vizsgálat során 3127 olyan gyenyiszovai eredetű génváltozatot azonosítottak, amelyek ma is aktívak az immunrendszerben. További érdekesség, hogy egy részük képes be- vagy kikapcsolni bizonyos immunválaszokért felelős géneket. Reilly szerint az egyelőre nem teljesen világos, hogy az érintett változatok pontosan milyen előnyt biztosítottak őseink számára, mivel számos érintett gén nemcsak az immunrendszerben, hanem más testi funkciókban is szerepet játszik.

A kutatók úgy vélik, hogy amikor a modern emberek legalább 42 ezer évvel ezelőtt eljutottak Óceániába, új kórokozókkal és környezeti kihívásokkal találkoztak. Ebben a helyzetben előnyt jelenthettek a gyenyiszovaiaktól örökölt génváltozatok, amelyek segíthették az alkalmazkodást az addig ismeretlen betegségekhez.

A mostani elemzés nemcsak az emberi evolúció megértéséhez járul hozzá, hanem arra is rávilágít, hogy a genetikai adatbázisokban ma is alulreprezentáltak bizonyos régiók népességei. Mindez pedig jelentős tudásbeli hiányosságokhoz vezethet.