Hivatalos: immár minden kontinensen jelen van a H5N1 madárinfluenza

Először mutatták ki Ausztráliában a madárinfluenza rendkívül fertőző H5N1-es változatát, ezzel a kórokozó immár hivatalosan is elérte a világ minden kontinensét – számol be az IFLScience. A vírus azért különösen aggasztó, mert nemcsak a madarakat, hanem emlősöket – így embereket – is képes megfertőzni, a természetben pedig súlyos pusztításra képes.

Az ausztrál hatóságok június 20-án jelentették be, hogy detektálták a H5N1-et egy nyugat-ausztráliai barna halfarkasban. Egy másik tengeri madár, egy óriáshojsza mintáiban szintén fertőzésre utaló nyomokat észleltek. A két faj vonuló, az ilyen állatok nagyban hozzájárulhatnak a kórokozó új területekre való eljutásához.

Robin Alders, az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatója szerint az érintett törzs különbözik azoktól a madárinfluenza-vírusoktól, amelyek korábban jelen voltak Ausztráliában. A szakértő kiemelte: a vírus sokkal több fajt képes megfertőzni, ezért a felderítése és visszaszorítása is nehezebb.

Így fertőzi meg a szarvasmarhákat a H5N1

Az elmúlt két évben a H5N1-et számos emlősnél kimutatták, az Egyesült Államokban például szarvasmarhák körében okozott járványt. Emellett néhány emberi esetet is regisztráltak.

A vírus alkalmazkodóképességét jól példázza egy új tanulmány, amely a 2024-es szarvasmarha-járvány eredetét vizsgálta. A kutatók megállapították, hogy a fertőzés heteken át észrevétlen maradt, mert nem a légutakat támadta meg, hanem a tehenek tőgyében idézett elő súlyos gyulladást. Suresh Kuchipudi, a Pittsburghi Egyetem munkatársa szerint korábban fel sem merült, hogy a szarvasmarhák a vírus gazdái lehetnek.

A kórokozó egy olyan speciális receptorhoz kötődik, amely a tehenek légútjaiban alig, a tőgyszövetben viszont nagy mennyiségben fordul elő, ami megmagyarázza a szokatlan megjelenési formát. A fertőzött állatok nagy mennyiségű vírust ürítettek a tejükbe, és bár a pasztőrözés elpusztítja a kórokozót, a nyers tejjel érintkező állatok és emberek számára azonban a fertőzési kockázat fennáll.

Mi lehet a következő lépés a H5N1 ellen?

A friss eredmények segíthetnek előre jelezni, hogy a vírus mely állatfajokban jelenhet meg legközelebb a H5N1, ahogy azt is, hogy milyen tüneteket okozhat. A vírus egyelőre nem terjed emberről emberre, de a vírus további alkalmazkodása növelheti a járványügyi kockázatokat.

Ausztráliában most elsősorban a vadon élő állatok védelme fontos, a világ más részein ugyanis a H5N1 tömeges pusztulásokat okozott a madár- és emlőspopulációkban. Michelle Wille, a Doherty Intézet szakértője szerint egyes fajok esetében kifejezetten nagy volt az állománycsökkenés.