Megtanulhatják a szúnyogok, hogy a riasztószer valójában vacsorát jelent

A DEET hatóanyagú, világszerte használt szúnyogriasztó szert a szúnyogok megtanulják kapcsolatba hozni a vérszívás lehetőségével.

A DEET (dietiltoluamid) olyan vegyület, amelyet világszerte használnak szúnyogok és más vérszívók, például bögölyök vagy kullancsok riasztására készült anyagokban. A vegyület részint segít elfedni az ember által kibocsátott, a vérszívó számára irányjelző illatanyagokat, részint pedig a rovar érzékelési képességét is megzavarja. Míg nálunk a szúnyogok esetében csak a kellemetlenkedéstől óvjuk magunkat az efféle riasztószerrel, a trópusokon súlyos megbetegedéseket okozhat a csípés, így életmentő a hatékony védekezés.
Azonban, amint azt egy kutatócsoport nemrégiben feltárta, hogy a szúnyogok képesek megtanulni azt, hogy a DEET illata is jelzi a vérlakoma lehetőségét, ez pedig a rendkívül fontos riasztószer hatásosságát lenullázza. A szakemberek az Aedes aegypti szúnyogfajjal végeztek kísérleteket, némiképp hasonló módon ahhoz, ahogyan Pavlov csengetéssel nyálzást ért el a kutyáinál.
A vérszívó szúnyogokkal úgy lehet kísérleteket végezni, hogy egy hálót tesznek a szúnyogok és a felkínált, leheletvékony hártyába csomagolt vér közé. A kutatók először azt mérték fel, mennyire vetik rá magukat a hálóra az éhes szúnyogok, s igyekeznek a vér illata felé böködni a szúró-szívó szájszervükkel – ezzel igazolva, hogy azok valóban odavannak a vérért.
Amikor aztán elérhető közelségbe tették a kutatók a vért, a szúnyogok neki is láttak a táplálkozásnak. Ha viszont a felkínált vér környezetébe DEET tartalmú szert juttattak ki, a szúnyogok elkerülték az ígéretes lakomát.
A kísérleti fázisban 20 másodpercen át engedték vért szívni a szúnyogokat úgy, hogy az utolsó 10 másodperc alatt befújták DEET tartalmú szerrel a kísérleti kamrát. Ezt azután még háromszor megismételték, majd megvizsgálták, hogy is reagálnak a DEET szagára az így „kiképzett” szúnyogok.
Megdöbbentő eredményt kaptak: a szúnyogok több mint 60 százaléka a DEET szagát megérezve egészen megvadult. Egyik kutató saját karjait kínálta fel tesztre – a laborban tartott szúnyogok természetesen semmiféle kórokozót nem hordoztak. A kutató egyik karját bekente DEET-tel, a másikat természetes formájában hagyta, majd mindkét karját bedugta a szúnyogos kamrába.
A szúnyogok ezúttal arra a karra vetették rá magukat, amelyen rajta volt a riasztószer. Eztán a kutatók még egy tesztet végeztek, amelyek során cukros oldatot kínáltak a szúnyogoknak – a szúnyog természetes tápláléka a nektár és más édes oldat is egyébként. Azt is meg tudták tanítani a szúnyogoknak, hogy a cukoroldathoz férhetnek hozzá a DEET szagát megérezve.
Ez azt jelenti, hogy a szúnyogok meg tudják tanulni, hogy a riasztószer szaga élelmet jelenthet, ez pedig a riasztószert viselőket vonzóbbá teheti a szúnyog számára. A tanuláshoz valódi (nem kísérleti) körülmények közt az kell, hogy a szúnyog olyan személyt szúrjon meg, aki órákkal korábban használta a riasztót, így annak a koncentrációja már túl kicsi ahhoz, hogy visszatartó erejű legyen.
Viszont még pont érezhető a szúnyog számára annyira, hogy összefüggésbe tudja hozni az eledellel és megtanulja. A kutatók szerint a DEET hatása valószínűleg azon alapul, hogy valamilyen természetes, növényi riasztó anyagra hasonlít. Jelenleg ez a leghatékonyabb riasztó szerünk a szúnyogok ellen.








































































































































































































