Neandervölgyi magzat és gyermekek csontjai árulkodnak ősi rokonunk babáiról

Egy új tanulmány alapján egy 50–60 ezer évvel ezelőtt elvesztett neandervölgyi magzat maradványai segíthetnek megérteni, miként fejlődtek közeli rokonaink a születés előtt – számol be az IFLScience. Az eredmények arra utalnak, hogy a terhesség utolsó hónapjaiban a neandervölgyiek csontfejlődése meglepően hasonló volt a modern emberéhez.

A németországi Sesselfelsgrotte barlangban előkerült csontok egy körülbelül nyolc hónapos magzathoz tartoztak. A Sesselfelsgrotte 1 néven ismert leletből mindössze 12 töredék maradt fenn, ám ezek elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy a kutatók mikrokomputertomográfiás vizsgálatokkal elemezzék a csontok szerkezetét.

Justyna Miszkiewicz, a Queenslandi Egyetem munkatársa és kollégái a maradványokat két franciaországi neandervölgyi csecsemő kövületével, valamint modern emberi magzatok és újszülöttek adataival vetették össze. Az eredmények szerint a csontok mikroszerkezete leginkább a terhesség 30–36. hetében járó mai emberi magzatokéhoz hasonlított.

Miért különösen izgalmas a felfedezés?

A felfedezés azért különösen érdekes, mert az utóbbi években több vizsgálat is arra utalt, hogy a neandervölgyi babák születésük után rendkívül gyors növekedésnek indultak. Egy korábbi tanulmány például arra jutott, hogy egy öt és fél hónapos neandervölgyi csecsemő testmérete egy mai, körülbelül 14 hónapos kisgyermekének felelhetett meg.

A kutatók régóta vitatják, hogy ez a felgyorsult fejlődés már az anyaméhben megkezdődött-e, vagy csak a születést követően – az új eredmények inkább az utóbbi lehetőséget támogatják. A szerzők szerint elemzésük azt mutatja, hogy a terhesség végén a neandervölgyiek csontfejlődése figyelemre méltó hasonlóságokat mutatott a modern emberével.

A vizsgálat egy másik érdekes fejleményt is hozott. A lelőhelyről ismert két másik neandervölgyi gyermek fogain olyan elváltozásokat azonosítottak, amelyek D-vitamin-hiányra és angolkórra utalhatnak. Az úgynevezett interglobuláris dentin kialakulása a fogak elégtelen mineralizációjának jele, és ma is gyakran megfigyelhető angolkóros gyermekeknél.

A kutatók szerint ez lehet a metabolikus csontbetegségek legkorábbi ismert nyoma egy nem modern emberi faj esetében. Az adatok arra utal, hogy a zord jégkorszaki Európában élő neandervölgyieket időnként ugyanazok a táplálkozási és egészségi problémák sújthatták, amelyek minket.